A világ legmagasabb hegysége a Himalája Ázsiában. Az éghajlat, a levegő és a terepviszonyok itt teljesen eltérnek a világ más tájain tapasztalhatóktól. Nem csoda, hogy a magashegység állatvilága is egészen egyedülálló.
A jak a nagy fennsík lakója. Ez a hatalmas testű állat akár 5000 méter tengerszint feletti magasságban is megél. Tejéért, húsáért és igavonó képessége miatt ősidők óta tenyésztik a hegyvidéki népek. Vad csordái régen nagy számban legelésztek a ritkás füvű pusztákon. Az utóbbi időben azonban az állománya jelentősen megcsappant. A zord körülményekhez ugyanis nagyon jól alkalmazkodik a jak, de az ember környezetrombolására különösen érzékeny.
Az örvös medve leginkább a Himalája erdős területeit kedveli, de a magas hegyvidéken is jól érzi magát. Nevét a mellkasán található jellegzetes, V alakú fehér sávról kapta. Ha két lábra áll, erről mindig fel lehet ismerni. Ám jobb nem találkozni vele, mert igen falánk és egyáltalán nem válogatós ragadozó. Ha nagyon éhes, még a szarvasra is rátámad.
A hópárduc a legmagasabban élő macskaféle. Nyáron 6000 méter tengerszint feletti magasságba is felköltözik. Magányos vadász. Mindent megeszik, amit csak el tud ejteni. Zsákmányszerzés közben akár 16 méteres távolságot is képes átugrani, majd egyetlen csapással teszi ártalmatlanná a kiszemelt prédát. A veszélyeztetett fajok közé tartozik. Néhány évtizede alig ezer példány élt belőle. Az állatkerti szaporítási programoknak is köszönhetően azonban az állományát sikerült megnövelni. Így a száma manapság megközelíti a tízezret.
A pocoknyúl a magashegyi életmód győztese. Ő a sziklás területek lakója. Igen jól tűri a hideget. Még −15 ºC fokos fagyban is van kedve a napon sütkérezni a Himalája lejtőin, ha biztonságban érzi magát. 6500 méter tengerszint feletti magasságig is felmerészkedik. Ez az apró állat igazi építőmester. Föld alatti járatait nagy gonddal építi és karban is tartja. Nagyon óvatos. Mielőtt elhagyná az üregét, hosszasan, szó szerint órákon át figyel, hogy nem leselkedik-e rá veszély, sas, ölyv a levegőből.
