Kabóca univerzuma
Egy tiszta éjszakán az égboltra tekintve csillagok ezreiben gyönyörködhetünk. De gondolkodtál már azon, hogy valójában miféle égitestek is ezek? És úgy általában mi van ott fent, mi van kint, a világűrben? Milyen képződmények alkotják, mióta létezik, mekkora a mérete, lehet-e élet a Földön kívül? Megannyi megválaszolásra váró kérdés!
A mi naprendszerünk középpontjában a Nap van. A Tejútrendszer nevű galaxisban helyezkedik el, amiben még sok milliárd, a Naphoz hasonló csillag található. A méretek megértéséhez képzeld el, hogy a világ összes óceánjának a vize a Tejút, és ebben a mi Naprendszerünk mindössze egyetlen apró csepp víz.
Űrutazásunk során ezúttal a Naprendszer két belső bolygóját, a Merkúrt és a Vénuszt látogatjuk meg. Kedvező időjárási viszonyok mellett mindkét égitest akár szabad szemmel is könnyen megfigyelhető az égbolton, de a modern tudomány segítségével mi most egészen közel merészkedünk a két nem éppen barátságos golyóbishoz.
Saját bolygónkra, a Földre leginkább úgy szoktunk tekinteni, mint az állandóság jelképére. Számunkra ez egy biztos pont, egy biztonságos „kikötő”. De a világűrből szemlélve a Föld is csak egy bolygó a Naprendszerben, egy a Nap körül szédítő sebességgel száguldó, óriási űrjármű. Ráadásul ez a hatalmas labda nemcsak a Nap körül kering, hanem még forog is a saját tengelye körül iszonyú gyorsan.
Sorozatunkban ezúttal a Naprendszer két óriásával, a Jupiterrel és a Szaturnusszal ismerkedünk meg közelebbről. A Naptól való távolság sorrendjében ötödik és hatodik bolygó jelentősen különbözik az eddig megismert négy bolygótól. Méretük, viselkedésük és összetételük is egészen eltér azokétól.
Az Uránusz és a Neptunusz a Naprendsze két külső gázóriása. Ez a két bolygó már olyan távol van a Földtől, hogy az ókor csillagászai még nem is ismerhették őket, csak a modern csillagászat eszközeivel váltak észrevehetővé és megfigyelhetővé. Eddig egyetlen, ember által épített űreszköz, a Voyager-2 űrszonda jutott a közelükbe. A légkör összetételét, a gyűrűrendszereiket és a holdjaikat vizsgálta.
A bolygók bemutatása után következzen sorozatunkban a Naprendszer égitesteinek egy másik csoportja, az öt törpebolygó. Hallottál már róluk? Bizony, ilyenek is vannak. Az eddig megismert nyolc bolygótól leginkább valóban csak a méretükben különböznek, hiszen ezek is keringenek a Nap körül, közel gömb formájúak, sőt némelyiknek még saját holdjai is vannak. Egy kivételével azonban félelmetes távolságban vannak a Földtől, így sajnos elég keveset tudunk róluk.
A világűrbe vágyódás egyidős a csillagászattal. Ahogyan az ókor talán legnagyobb gondolkodója, Szókratész is megfogalmazta: „Az ember csak úgy értheti meg azt a világot, amelyben él, ha felemelkedik a földről a légkörön túlra.”
Miután az ember eljutott a Holdra, máris új terveket szőtt. A következő célpont a Mars volt. Ám hamarosan be kellett látni, hogy a rendelkezésre álló űreszközökkel a Marsra szállás egyszerűen lehetetlen. Az űrkutatási szakemberek ezért egészen más célokat fogalmaztak meg. S elkezdődött a Föld körül keringő űrállomások építésének időszaka.
A Nemzetközi Űrállomás a valaha készített legnagyobb és legdrágább űreszköz. 16 ország összefogásával épült és tulajdonképpen épül még ma is. 360 km-es magasságban kering a Föld körül. A közel 500 tonnás monstrum 92 percenként kerüli meg a bolygónkat. Akkora, hogy az éles szemű megfigyelő egy tiszta éjszakán akár szabad szemmel is megpillanthatja, amint elsuhan az égbolton.