Sorozatunknak ebben a részében nem hirdetünk abszolút győztest, mert az állatok intelligenciáját tudományos eszközökkel nehéz mérni, így a legokosabbak rangsorát is igen körülményes lenne meghatározni. Ezért inkább a legérdekesebb példákból válogattunk.
A legsokoldalúbb tudással kétségtelenül a csimpánz rendelkezik. Képes felismerni magát a tükörben, eszközöket használ a táplálék megszerzéséhez, vannak érzelmei, gondolatai és tevékenységeit, programjait előre meg tudja tervezni. Viselkedése tényleg sokban hasonlít az emberéhez.
A házi állatok közül a kutyát, esetleg a macskát gondolnánk a legokosabbnak, pedig a disznó képességei bőven felülmúlják a házi kedvencekét. A csimpánzokhoz hasonlóan ők is tanulékonyak. Felismerik magukat a tükörben, sőt képesek megtalálni azt a táplálékot, amit csak a tükörben láttak. Meg tudnak oldani összetett feladatokat, és ha elég nagy a kifutójuk, még véletlenül sem a táplálék közelében végzik el kis- és nagydolgukat. Tehát nemcsak hogy okosak, hanem a közhiedelemmel ellentétben tiszták is.
A delfin, kedvenc vízi emlősünk is felismeri magát a tükörben, eszközöket használ és tervszerűen tud feladatokat megoldani. A palackorrú delfin például tengeri szivacsot használ érzékeny orra védelmére, amíg a tenger fenekét pásztázza ennivaló után kutatva. Speciális füttyjelekkel egymást is megkülönböztetik, ha úgy tetszik, mindegyik delfinnek külön neve van, s azon szólítják egymást.
A varjú az eszközhasználatban az egyik legnagyobb ász a madarak között. Hernyóra például apró botokkal felszerelkezve vadászik, amiket saját maga készít. Mivel kiválóan alkalmazkodott a városi élethez, állítólag arra is képes, hogy autók kerekei alá dobálja a gyümölcsöt, mert tudja, hogy így könnyebben hozzájuthat az ízletes belső magjához.
A polip kiemelkedően intelligens állat. Kiválóan tájékozódik, hosszú és bonyolult útvonalakat is megjegyez. Nagyon ötletes a zsákmányszerzésben. Például kagylóhéj alá rejtőzve lesi az áldozatát, s ha a kagyló jól szolgált, magával cipeli és többször is felhasználja.