Amíg Mimó és barátai Barni cettel a Csendes-óceánon szelik a hullámokat, Japánt elhagyva mi utazzunk tovább délnek, és álljunk meg egy szusszanásra a Fülöp-szigeteken. Ugyan most nagy meleg van arrafelé, hiszen a trópusokon járunk. Itt forró a március, április és május, majd csapadékosabbra fordul az idő, aztán meg kicsit hűvösebbre, de soha nincs igazán hideg, nincs tél. Ám vannak hatalmas trópusi esőerdők, vízesések és gyakori vulkánkitörések meg földrengések, hiszen az ország túlnyomó része hegyvidék.
A Fülöp-szigetek szigetország a Csendes-óceánban, Ázsia délkeleti partjainál. Több mint hétezer szigetből áll. Területe 300 ezer négyzetkilométer, hatszor nagyobb Szlovákiánál. Lakóinak a száma 101 millió, csaknem 20-szor több mint Szlovákiáé. Fővárosa Manila.
A szigetcsoportot az első európai hódítói, a spanyolok nevezték el Fülöp-szigeteknek az akkor uralkodó királyukról, II. Fülöpről. A spanyolok alapítottak itt először városokat is, és uralkodtak a szigeteken évszázadokon keresztül. Elterjesztették az európai szokásokat, kultúrát, amikhez persze az őslakos filippínóknak semmi közük sem volt.
Az ország népességének ma csaknem fele városokban él a tengerpartokon. Sokféle nyelven beszélnek: a filippínó és az angol mellett spanyolul, franciául s még vagy 90 nyelven és nyelvjárásban. Itt lehet ám könnyen nyelveket tanulni!
Az ország északi szigetein gyakran pusztítanak tájfunok. Évente akár húszszor is végigsöpörnek rajtuk a nagy erejű viharok a tengerpartokon akár hat méteres árhullámokkal, heves esőzések és erős széllökések kíséretében, amelyek óránkénti sebessége a 200 km-t is meghaladhatja.
Az egyik sziget, Luzón hegyeiben évezredek óta termelik a rizst az őslakosok. A meredek lejtőkön rengeteg kézi munkával teraszokat alakítottak ki, oldalaikat kőfalakkal erősítették meg. A rizs növekedéséhez szükséges vizet ma is a hegyek magasabban fekvő esőerdeiben gyűjtik össze, bonyolult csatornahálózaton, zsilipeken és gátakon keresztül vezetik a teraszokra, és elárasztják vele az egymás alatt fekvő ültetvényeket. A rizsteraszok között ma sok védett, a világörökség része.
A legszebb tengerpartokat turisták tömegei látogatják. Nagy attrakció a cetcápák megfigyelése. Ezek a nagy halak egyes szigeteknél egészen közel úsznak a partokhoz. Nem véletlenül: a helyi halászok reggelente apró rákokkal etetik őket a turisták kedvéért.
A tengerpartokon mindenfelé kókuszpálma ültetvények vannak. Ananászt is sokat termelnek és szállítanak szerteszét a világ minden sarkában a szigetekről. Az utcai árusok sült banánját még a turisták is szívesen kóstolgatják.
A Fülöp-szigeteki iskolákban most éppen vakáció van. Az új tanév június első hétfőjén kezdődik majd és március végéig tart. A gyerekek a felső tagozaton már angol nyelven tanulnak minden tantárgyat, egyedül a háztartástannal ismerkednek tovább filippínó nyelven. Aki nem elég szorgalmas, és nem gyűjti össze az elérhető maximális pontszám legalább 75%-át, év végén bizony náluk is megbukik.
Az apró koboldmaki nagy szemeivel valóban egy kis koboldhoz hasonlít. Éjszaka keresgél élelmet, rovarokat a dzsungelben. Akár 3 méterre is képes elugorni az ágak közt, közben a farkával kormányoz. Az aprócska majom az erdők irtása miatt errefelé veszélyeztetett.
Tudtad?
A cetcápák a legnagyobbak a cápák közt. Mint egy autóbusz, akár 12 méter hosszúak is lehetnek, és 20 tonnát is nyomhatnak. A trópusi óceánok vizeiben élnek. Planktonokkal táplálkoznak. Az emberre nem veszélyesek.