Alacsony hegyek lábánál járunk, az Ipoly folyó völgyében ‒ palócok földjén. A lankás oldalakon egykor nagy juhnyájak legeltek, a sziklaormokon várak emelkedtek. Sok jeles személyiség szülőhelye ez a vidék. Ma turisták kedvelt kirándulóhelye.
Losonc a vidék legjelentősebb városa. Fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült. Talán emiatt volt itt gyakran igen zaklatott az élet. Időnként a település maga is csaknem teljesen elpusztult. Ján Jiskra huszita serege például egyszer teljesen felperzselte, hogy nem tudjon segítséget nyújtani Hunyadi János seregének. A híressé vált losonci csatát el is veszítette akkor Hunyadi, a legendás törökverő. Losonc ma fontos központ a környék kereskedői és vállalkozói számára. De a turisták számára is vonzó hely sok érdekes látnivalóval.
Utunk során érdemes megállni egy pillanatra a Losonchoz közeli Gácson. A falu mellett emelkedő hegyen várkastély áll. Ebben élt egykor a szépséges Losonczy Anna, akihez oly sok szerelmes verset írt a vitéz költő, Balassi Bálint. Tíz évig Gácson volt gyógyszerész Csontváry Kosztka Tivadar. Ezalatt felkészült nagy útjára, s pénzt gyűjtött, hogy álmát valóra váltsa. Így lett belőle nagy művész, a szép tengerparti tájak, a libanoni cédrusok megfestője. Nagy népszerűsítője volt e tájnak Mikszáth Kálmán, az író is. Munkáiban sokat írt a kedves, jó és vendégszerető palócokról, pedig az ő szülőfaluját, Szklabonyát akkoriban még nem is sorolták a palócok közé. Szülőháza már nem áll, helyét emléktábla jelöli. Abban a házban azonban, ahol gyermekéveit töltötte, emlékmúzeum működik. A nagy elbeszélő igen szerethette ezt a vidéket, szinte valamennyi írásában szerepelnek a szülőföld tájai és emberei. A palóc nyelvjárást is jól ismerte. Állítólag még idős korában is érezni lehetett beszédén a nyelvjárás ízeit. Nem hiába nevezték őt magát is nagy palócnak.
Az alsósztregovai kastély egy szép park közepén áll. Ma irodalmi múzeum van benne. Itt, a családi birtokon született Madách Imre és itt írta műveit, köztük nevezetes drámát, Az ember tragédiáját. Egy levelében így ír Madách a szép helyről: „El van rejtve ez a természettől is, mint a világ kíváncsi szemétől, eltakarva, de áthaladva a csekély gátot, egy virágzóbb hon is fejlik a szem előtt... Virító rét, melynek csermelyes közepén egynéhány falu emelkedik... E vad csendes magány tehát, mely másnak nem tudom, de nekem kimondhatatlanul bájt foglal magában, hazám, kedves lakóhelyem.” Védett természeti érték a romhánypusztai homokköves terület. Abból az időből származik, amikor 20-21 millió évvel ezelőtt meleg tenger borította ezt a vidéket.
Kérdezz!
Kik a palócok?
Egy nagy táj, az Ipoly folyótól keletre elterülő vidék lakóit mondjuk palócoknak. A nyelvészek a nyelvjárásuk szerint sorolják Palócföldhöz a településeket: ahol a köznyelvinél nyíltabban ejtik az a hangot, azok a palócok. A korai századokban valószínűleg jóval szűkebb volt a palóc vidék. Csak a kunok telephelyeit nevezték palócnak a népcsoport régi neve, a polovec nyomán.
Tudtad?
Losonc város címerében egy fiókáit saját vérével tápláló pelikán látható. A pelikán torokzacskójába gyűjti az apró halakat, úgy viszi a fiókáinak. A fiókák onnan kotorják ki az ennivalót. Erről gondolták korábban, hogy a pelikán saját vérével eteti utódait. Így lett ez a madár az önfeláldozás szimbóluma.