Sehol egy domb, sehol egy emelkedő. Sík ez a táj, mint az asztal. A sárguló gabonatáblákat is csak a szél fodrozza. Itt-ott egy-egy erdősáv, némelyik furcsán, hosszan kanyarog. A lombok alatt ott talán víz folydogál. A Csallóközben járunk, Európa legnagyobb szigetén.
A szigetek partjait általában tenger mossa. De nem mindegyikét. Vannak folyók által körülvett földdarabok is. Ezeket ugyancsak szigetnek, mégpedig szárazföldi szigetnek nevezzük. Ilyen a Duna és a Kis-Duna által közrefogott földdarab, a Csallóköz. Nevét egykor a Dunába torkolló Csalló folyóról kapta. Ma már nincs ilyen nevű folyó, csak sejtjük, hogy valamikor a mai Kis-Duna helyén folyt. Régen a mainál is több volt errefelé a víz. Bármerre ment az utazó, mindenfelé erek, patakok, mocsarak, árterek állták az útját. A vízjárta területen nádasok, fűzesek, nagy ártéri erdők terjengtek. S olyan halak, madarak, állatok éltek ezekben, amelyek közül több ma már egészen ritka. Például a lápi póc, a patkányfejű pocok, a parti fecske, a fekete gólya. A folyószabályozások előtt a Duna maga is sok ágra-bogra szakadozva folyt errefelé. A folyómedrek közül egy-egy időnként elzáródott, s úgynevezett holtág lett. Csicsónál egy ilyen holtág ma szigorúan védett terület, sok védett madár és állat otthona.
A kanyargós Kis-Dunán még száz évvel ezelőtt is sok vízimalom működött. Itt őröltették meg a gazdák a molnárokkal a kenyérnek való gabonát. Néhány malom ma is áll, például Jókánál, Gútánál. Persze ma már nem őrölnek bennük lisztet, csak a látogatók kedvéért néha, hiszen múzeumok. A folyó vizéből a csallóközi emberek régen aranyat mostak. Bár nagyon keveset, mert a Duna homokja csak kis mennyiségben tartalmaz ilyen nemesfémet. De akkoriban ezt még nem tudták, ezért az aranymosók lelkesen lapátolták és szitálták a homokot, bízva a szerencséjükben. Ám valamennyi aranymosó szegény ember maradt. A fáradságos munkával alig tudtak annyi aranyat kitermelni, hogy a családjukkal megélhessenek belőle.
A Csallóköz legnagyobb városa ma Dunaszerdahely. Itt tartják minden évben a gyermek bábosok és színjátszók országos fesztiválját, a Duna Menti Tavaszt. S itt nőtt fel Vámbéry Ármin, a híres tudós. Már gyerekkorában sok nyelven beszélt kiválóan. Tudósként a magyarok őshazáját kereste, és sikerült eljutnia olyan távoli vidékekre Ázsiában, ahol előtte európai ember még nem járt. Útjai során néha egészen veszélyes kalandokba keveredett. Szamarkand városában például egyszer a helyi uralkodó nagyon bizalmatlanul fogadta őt. De ő olyan ügyesen válaszolt az uralkodó keresztkérdéseire, hogy a kihallgatás végén ajándékokkal megrakodva engedték útjára.
Tudod-e?
A vízimalmok nagy lapátkerekét a folyóvíz hajtja meg. Ez hozza mozgásba a malomköveket, amelyek megőrlik a gabonát. A malomépület maga a parton áll – mint a kis-dunai malmok – vagy hajóra építik. Vízen úszó hajómalmok működtek régen az Öreg-Dunán.
Feladat
Nézd meg otthon a liszteszacskókon, hogy melyik lisztet hol őrölték! Azokban a malmokban milyen energiát használnak az őrléshez? Járj utána!