Gyönyörű, zöld ország, területének csaknem felét erdők borítják. Hogyne, hiszen nagy része hegyvidék, itt emelkednek az Alpok hófödte csúcsai. Igaz, a felmelegedés miatt mostanában ezeken is egyre inkább zsugorodik a hótakaró, eltűnnek a gleccserek − a téli sportokat, a síelést kedvelők nagy szomorúságára.
Ausztria Európa közepén található, szomszédos Szlovákiával. Területe 84 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma csaknem 9 millió fő. Fővárosa Bécs.
Ausztriával ugyancsak sok a közös dolgunk, és nemcsak a szomszédság miatt. A történelmünk is évszázadokon keresztül közös volt. Országaink egy birodalomba tartoztak. Ez volt a Habsburg Monarchia. Közös volt az uralkodónk, a Bécsben trónoló császár.
Bécs
Az egykori császárváros ma is elkápráztatja gazdagságával és eleganciájával a látogatót. A császárok nyári rezidenciáját, a schönbrunni kastélyt évente másfél millió látogató keresi fel. Még többen a kastélyt körülölelő pazar parkot. Itt van a világ első állatkertje is, amelyet Mária Terézia császárnő férje alapított. A parkban kisvonat is közlekedik. Bécs az édességek városa. Aki igazán finomat szeretne kóstolni, semmiképp se kerülje el itt a cukrászdákat, édességboltokat. Egy bécsi cukrász alkotta meg vagy kétszáz évvel ezelőtt először a csupa csoki Sacher tortát, ami azóta is a bécsiek kedvence. A mindenütt ismert marcipános bonbon, a Mozart Kugel is osztrák találmány.
A várak, kastélyok országa
Szomszédainkkal közös nagy folyónk, a Duna is. Ausztrián szinte keresztülfolyik, kanyarog sokat a hegyei közt. Ekkor ugyan még nem olyan szélesen hömpölygő, tekintélyes folyó, mint amikor aztán kiér a hegyek közül, s elterül nálunk, a síkságon. De az útvonala annál romantikusabb. Várak, kolostorok, ódon városkák tekingetnek le rá lépten-nyomon a partjairól. Nagy élmény egy hajóút ezen a szépséges vidéken.
Zene és zeneszerzők
Ausztria a zene és a zeneszerzők országa. Itt születtek, itt éltek és alkottak a világ olyan nagy muzsikusai, mint Haydn, Mozart, Strauss.
Alpesi utakon
Nemcsak a sízők szerelmesei az osztrák magashegyeknek. A legszebb alpesi hágók a kerékpározók és a gyalogos túrázok körében is népszerűek. A hajtűkanyarokkal teli utak a hágókon át fenyő- és cirbolyaerdőkön visznek keresztül. A kilátóknál megpihenő turista aztán csodálatos panorámában gyönyörködhet. S ha figyel, akár mormotákat is láthat. Némelyik hegyi úton nyaranta kerékpármaratont is rendeznek.
A csorda hazatérése
Amikor véget ér a nyár, az illatos hegyi legelőkről haza kell hajtani a tehéncsordát. Nagy ünnep ez és manapság nagy turistalátványosság is országszerte. Almabtriebnek mondják az eseményt. A teheneket virágkoszorúkkal, ágakkal, szalagokkal ünnepi díszbe öltöztetik, úgy hajtják őket végig a hegyi utakon, le a völgybe. Nagy zajt csapnak az úton a tehenek nyakába akasztott óriási kolompok. Erre állítólag azért van szükség, hogy távol tartsák az állatoktól a gonosz szellemeket, míg csak újra ki nem tavaszodik.
Tudtad?
A híres bécsi szelet nem bécsi találmány. Leírása már a régi spanyol szakácskönyvekben is szerepelt. A húsnak ez a sütési módja valójában arab eredetű.