Dimbes-dombos ez a táj. Errefelé bányászták egykor a legjobb agyagot. Olyan cserépedényt készítettek belőle az itteni fazekasok, amelynek nem volt párja az országban. A legjobban állta a forróságot a tűzhelyen.
A vidék központja Rimaszombat. Ez a városka volt Gömör vármegye székhelye, ma járási székhely. A Rima folyó parján fekszik. Négyszög alakú főterén sok szép régi épület áll ma is: az egykori vármegyeháza, egy patinás szálló, két öreg templom, díszes lakóházak. Egy nagy tűzvész után alakult ki ez tér vagy ötszáz évvel ezelőtt. A tűz akkor szinte az egész várost elpusztította.
A korábbi évszázadokban sok kézműves élt a városban, aranymívesek, tímárok, szűcsök, fazekasok, mészárosok, csizmadiák, gombkötők, kötélverők. A fazekasok égetőkemencéi a Rima partján sorakoztak. Feljegyezték, hogy volt idő, amikor 50-60 kemence állt a vízparton, és 150 fazekas dolgozott a településen.
Ám nemcsak az idevalósi polgárok és mesteremberek koptatták a szűk utcák macskaköveit. Nem egy híresség megfordult a Rima parti városban, még Petőfi Sándor is. Itt, a vármegyeházán választották őt táblabírává. A kis házban, ahol azokban a napokban megszállt, emléktábla és emlékszoba őrzi a szellemét. A vén Rima pedig talán még maga is emlékszik a költőre. Hiszen, amint Petőfi írja, hajszál híján a habjai közt veszett akkor. „Ha mégis bor lett volna, de vízbe fúlni...!” Rimaszombati kalandjai közt aztán ilyeneket is följegyzett a naplójába: „Rimaszombat csinos kis város; de az a két roppant fogadó benne úgy veszi ki magát (hogy magyarosan szóljak), mint mikor a kis,unoka fölteszi nagyfejű öregapja pápaszemeit.”
A legszebb szobrot, amely valaha is készült Petőfiről, úgy mondják, Izsó Miklós szobrász készítette, aki hosszabb ideig Rimaszombatban élt. Szobra úgy ábrázolja a költőt, amint a Nemzeti dalt szavalja. Ma a Városkertben látható.
Nemcsak Rimaszombatban, a környező falukban is sok fazekas dolgozott. Ám a város volt a központ, ezért a gömöri agyagból készült, messze földön híres tűzálló edényt sokfelé egyszerűen csak rimaszombatinak mondták. Máskor meg tót fazéknak. Azt pedig azért, mert a Rimaszombat környéki fazekasfaluk némelyike magyar, némelyike szlovák, némelyike meg vegyes népességű, magyar és szlovák volt egyszerre.
Kérdezz!
Mekkora folyó a Rima?
A Rima mindössze 90 km hosszú. Nem sokkal Rimaszombat fölött ér ki a hegyek közül, tágas síkságon halad tovább, majd a város alatt, Velkenyénél beleömlik a Sajóba.
Tudtad?
Gömörország tréfás elnevezése ennek a tájnak. Más szóval egyszerűen csak Gömörnek mondjuk ezt a magas, erdős hegyekkel, dombokkal övezett medencét a Rima és a Sajó folyása mentén.