A jég és a hó birodalma, területének túlnyomó részét jégpáncél borítja. A jégtakaró vastagsága néhol a 3 kilométert is eléri. Egyedül a tengerpartok mentén van, alig 20 kilométernyi hosszan jégmentes terület. Mégis élnek itt emberek: a grönlandiak. Európához tartozónak vallják magukat, hiszen a sziget hosszú ideig Dánia gyarmata volt. Földrajzilag viszont Amerikához tartozik, mert valójában egy olyan földdarab, amely az amerikai kontinensről szakadt le hajdanán.
Grönland szigetország, északon az Atlanti-óceánban. Területe: 2,1 millió négyzetkilométer, ezzel a Föld legnagyobb szigete. Lakóinak száma viszont mindössze 56 ezer fő. Fővárosa Nuuk.
Errefelé nyáron sincs meleg, legfeljebb annyira, mint nálunk kora tavasszal, 10–18 °C. S ez is nagyon rövid ideig tart. Eső sohasem esik, legfeljebb hó, de az bármelyik évszakban. A hó semmikor sem olvad el, hanem jéggé tömörül vagy elpárolog. Fél éven át, októbertől márciusig nem kel föl a nap, teljes a sötétség nappal is. Aztán meg két hónapig – májustól júliusig – nem nyugszik le, még éjjel is világos van.
Növények persze csak a jéggel nem borított, kicsiny partszakaszokon nőnek, néhány csenevész bokor, kamilla, gyermekláncfű, harangvirág. Fa – nyír, fűz, éger – csupán a védett öblökben.
A szigetet a viking hajósok fedezték fel annak idején, ezer évvel ezelőtt. Ők nevezték el zöld földnek, ki tudja miért?, hiszen már akkor is jég borította. Őslakói az inuit eszkimók. Ma is az eszkimók élnek legnagyobb számban az országban.
A grönlandi gyerekek dánul és grönlandi, azaz eszkimó nyelven tanulnak az iskolában. Otthon viszont legtöbbjük a helyi inuit nyelven beszél a szüleivel. A képen a gyerekek nemzeti viseletben ünnepelnek, talán éppen várnak valakit.
Grönland címerállata a jegesmedve. A fehér óriás igazán jól érzi magát itt, a jég birodalmában. Ellenségei szinte nincsenek. Rajta kívül jóformán csak sarki rókák, nyulak, farkasok, pézsmatulkok és persze rénszarvasok élnek errefelé. Mégis a kihalás veszélye fenyegeti a csúcsragadozót.
Az eszkimók ma is főleg halászatból és vadászatból élnek. Mesterei a halászbárkák építésének. A települések között nincsenek kiépített utak, az emberek vízi úton, vagyis a partok mentén bárkákkal, csónakokkal közlekednek. A vadászok kutyák vontatta szánon járják a hatalmas jégmezőket a zsákmány után.
Tudtad?
A grönlandi kutyák nagyon erős, szívós állatok. Napokon át képesek húzni a szánt a jégmezőkön szinte pihenés nélkül. A hidegtől vastag, kétrétegű bundájuk védi meg őket: a sűrű, puha alsó szőrzet és fölötte egy durva fedőszőrzet.
A fenti képen látható jégtömeg egy gleccserről szakadt le nyáron Grönlandon, hatalmas hullámokkal, szökőárral fenyegetve a part menti település lakosságát. A felmelegedés miatt errefelé is egyre gyorsabban olvad a jég.
Feladat
A grönlandi eszkimók otthona a jégmezőkön régen az iglu volt. Miből épülhetett ez a ház azon a zord vidéken, ahol fa se nő, homok sincsen? És a ti településeteken mi a hagyományos építőanyag? Járj utána!