Évmilliókkal ezelőtt a keleti és a nyugati irányból egymásra torlódó földrétegek hozták létre ezt a különös, természeti kincsekben gazdag félszigetet. Az egykori földmozgások nyomait őrzi a hosszan elnyúló hegylánc és a sok vulkán. Vagy 160 tűzhányó található Kamcsatkán, ebből 29 ma is működik, hamu- és gázfelhőt lövell ki magából, nemritkán földrengést is okoz. A mélyből sokfelé meleg vizű források, gejzírek törnek a magasba, forró vizű tó és fortyogó iszap ejti ámulatba a turistákat.
Kamcsatka a Csendes-óceánban található, Oroszország távol-keleti része. Területe: 270 ezer négyzetkilométer. Lakóinak száma kevesebb mint 400 ezer. A félsziget központja Petropavlovszk-Kamcsatszkij.
Hosszú a tél errefelé, s akár -30 fok hideg is lehet. Csak olyan növények és állatok élnek itt, amelyek alkalmazkodni tudnak az extrém körülményekhez. Pl. az óriás rétisas, a coboly, a rozsomák, a havasi kecske és a híres kamcsatkai barna medve –, ők a fenyvesek, nyírfaerdők és a tundra lakói Kamcsatkán.
A Kurilszki-tó vize a nagy hideg ellenére, télen sem fagy be, ugyanis egy vulkán tartja melegen. Ez a hely az óriás rétisasok kedvenc telelőhelye. Nem véletlenül! A lazacok is ide járnak ívni az óceánból. Így aztán a rétisasoknak a kellemes helyen táplálék is akad bőven. Áprilisban aztán előcammognak téli szálláshelyeikről a barna medvék, s minden erőfeszítés nélkül ők is kedvükre lakmároznak a finom csemegéből. A medvék szeretnek megmártózni a tó vagy valamelyik gejzír meleg vizében. Így mossák ki bundájukból a télen át megtelepedett élősködőket.
A Parancsok-szigeteken már mind kialudtak a vulkánok. Ez a szigetcsoport a tengerben, sok más szigettel együtt Kamcsatkához tartozik. Területének és a környező vizeknek nagy része védett rezervátum. A Parancsnok-szigetek körüli vizek fontos téli szállás- és táplálkozóhelyek sokféle állat számára. Erre vezet az ámbráscetek és a kardszárnyú delfinek vándorútja is. Az oroszlánfókák a szigetek partjaira járnak pihenni és elleni.
A félsziget lakói megbecsülik környezetük természeti értékeit. Több nemzeti parkot alakítottak ki a védelmükre. Védelem alá helyezték többek között a Gejzírek-völgyét a sok meleg vizű forrással és 19 működő vulkánt is.
Kamcsatkán kevés ember él, annyi se, mint Szlovákia fővárosában, Pozsonyban. Ez Oroszország legritkábban lakott vidéke. Az emberek többsége – főleg a félszigetre betelepült oroszok – a központnak számító városban, Petropavlovszk- Kamcsatszkijban laknak. Ez a város hatalmas kikötőjéről nevezetes.
Az őslakosság mára különösen megfogyatkozott. Alig tízezernyien vannak, s olyan, számunkra különös nevű népcsoportokhoz tartoznak, mint a korjákok, evenek, aleutok, csukcsok, kamcsadálok. Elődeikhez hasonlóan főleg halászatból, vadászatból tartják fenn magukat ma is, s az elejtett vadak prémjével kereskednek.
Tudtad?
Az őslakos korjakok hagyományos tánca a halak mozgását utánozza. Akkor szokták előadni, amikor az első tavaszi ünnepen, a bálna ünnepén a kenuikat az évben először bocsátják vízre.