Végre kitavaszodott, igazi jó idő van. Tina és Toby áprilisban a Vág völgyében kirándul. A folyóvölgy legszebb és legromantikusabb részén túráznak. Ott, ahol még hegyek között hömpölyög a folyó, s két oldalról erdőkkel borított hátak, meredek sziklák, a sziklacsúcsokon magasba törő várak, a hegyoldalakban várkastélyok és ódon városkák kísérik az útját.
Az erős sodrású víz sietve halad át a festői tájon, nem sokat törődik a szépségével. Félelmetes folyó volt egykor a Vág a partján élő emberek számára. Gyakran kilépett a medréből, rombolt és mindent magával sodort. Ma ezt a szeszélyességét megtöri a sok vízduzzasztó és erőmű, amelyet az elmúlt évtizedekben építettek rajta.
A Vág folyó
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója. Északon, a Tátrában ered két ága. A hegyek közt kanyarogva hamarosan délnek veszi az útját, keresztülfolyik az országon, és lent délen, Komáromnál belefolyik a Dunába. Útja során 400 kilométert tesz meg. A folyó fölé emelkedő sziklabércek a régi időkben alkalmas helyül kínálkoztak a várak építéséhez. A magasból könnyű volt belátni a tájat, a meredek sziklafal és alatta a vízfolyás biztos védelmet nyújtottak a vár népének.
A trencséni vár
Ez az erődítmény a Vág völgyének talán legnagyszerűbb látványossága. Biztos falai mögül uralta a fél országot egykor Csák Máté, a félelmetes nagyúr. Az ódon várat megerősítette, kibővítette, de még fényes palotát is emeltetett benne, hogy hatalmát és gazdagságát ekképp is megmutassa. A vár gazdái később is az ország legnagyobb urai voltak, mint például Hunyadi János. Még királyi esküvőt is tartottak a falai közt.
Trencsén
A vár alatt elterülő várost ugyancsak erős kőfallal védték a korai századokban. Hogyis ne védték volna, hiszen gazdag és jelentős település volt Trencsén, a királyi városok rangjával és kiváltságaival rendelkezett, akárcsak Buda vagy Székesfehérvár. Ám az erős falak sem tudták megvédeni, amint a várat sem a török kor s az utána következő háborúk, tűzvészek, árvizek és járványok pusztításaitól. Ám a művészetek, a kézműves mesterségek, nyomdák, könyvtárak ‒ néha szinte a csodával határos módon ‒ a legnagyobb katasztrófák közepette is működtek a városban.
Csicsmány, a festett falu
A hagyomány szerint ezt a falut a török elől menekülő bolgárok alapították. Messzi földről magukkal hozott szokásaikat, színes népviseletüket és faházaik különleges díszítésmódját máig megőrizték. A fehér, geometrikus mintákkal festett házak ma védett építészeti emlékek.
Tudtad?
A folyón 22 vízduzzasztót építettek az elmúlt évtizedekben. A legelsőt Nosicénél a fiatalok emelték önkéntes munkával, ezért is nevezik a fiatalok duzzasztójának. A duzzasztók villanyáramot termelnek, szabályozzák a víz folyását, és ezzel védik a környék lakosságát az árvizektől.
A trencséni vár híressége a várkút. Legenda is szól róla, miszerint a vár ura, Szapolyai István a várban fogva tartott szépséges török lányt, Fatimét azzal a feltétellel adta vissza szerelmének, Omár bégnek, ha az kutat ás az udvarban. A bégnek és katonáinak 1111 nap megfeszített munkájával sikerült vizet fakasztania a sziklából. A legenda nyomán nevezték el a kutat a szerelem kútjának.
Bolgárok már a honfoglalás idején is éltek Magyarország területén. A török birodalom terjeszkedése elől a Balkán félszigetről menekülők csoportjai több vidéken is megtelepültek az országban.