Az aranyban, ezüstben egykor oly gazdag hegyek közt fekszik a város, Selmecbánya. Hosszú századokon át német bányászok lakták. A város szélén magasodik a Leányvár. Ennek a várnak a regéje is a gazdagságról szól.
A legenda szerint a várat egy Rössel Borbála nevű leány építette. Borbála a város leggazdagabb polgárának a lánya volt, ő örökölte apja összes vagyonát. Volt hát miből építenie. Ám a nagy vagyon gőgössé és tékozlóvá tette a lányt. Két kézzel szórta a pénzt. Hiába figyelmeztették, gyakran kérkedett azzal, hogy bármit megvehet és megengedhet magának, akkor sem fogy el az öröksége. Épült már a vár, amikor egy alkalommal Borbála míves aranygyűrűjét is bedobta a patakba, és gúnyosan azt mondta: Amilyen bizonyos, hogy én ezt a gyűrűt soha többé nem látom, ugyanolyan bizonyos, hogy az én gazdagságom örökre megmarad.
Elkészült a vár, s benne lakott úrnője, amikor egy szolga rontott be hozzá, hogy jelentse: előkerült a gyűrű egy hal gyomrából. Attól fogva, mint a tavaszi hó, úgy fogyott Borbála vagyona. A kevély úrnő lassan eltékozolta a teljes örökségét. A selmeciek életmódja miatt leányvári boszorkánynak nevezték őt. Mikor a szegénységből megváltotta a halál, temetésén nagy vihar támadt. Az emberek féltek a villámlástól, és temetetlenül hagyták Borbálát. Holttestét a kutyák falták fel!
A Leányvár a valóságban a török harcok ellen épült. Innen védték Selmecbányát a déli irányból támadó ellenséggel szemben. A négy torony a vár négy sarkán megfigyelőhely volt. Ha az őrszemek ellenséges csapatokat láttak, fekete lobogót tűztek ki a várra. Tűz esetén vörös lobogóval jeleztek. A várban ma múzeum van. A kiállítások a török harcok idején élt emberek életét mutatják be a látogatóknak. Az emeletről gyönyörű kilátás nyílik a völgyre. Talán még a török időkből maradt fenn, hogy a Leányvárban a tűzőrök minden negyedórában megfújták a trombitájukat. Innen tudták a polgárok az idő múlását. Az egész órákat a torony harangjai jelezték.
Tudod-e?
A selmeci bányász egykor nagyon öntudatos polgár volt. Volt is mire büszkének lennie. Városa a legfontosabb bányavárosok közé tartozott a régi Magyarországon. Jelentősége miatt a királyoktól számos kiváltságot kapott. A környező hegyek tele voltak nemesfémmel, arannyal, ezüsttel. Ezek kitermeléséből és a királyi kiváltságoknak köszönhetően a selmeciek az évszázadok alatt igen meggazdagodtak.
A világon az első bányásziskolát Selmecbányán alapították Mária Terézia császárnő idejében. Itt képezték a bányamérnököket. Selmecbányáról indult a Jó szerencsét! köszönés is, amivel a bányászok ma is üdvözlik egymást.
Feladat
Van-e valamilyen bánya a lakhelyed közelében? Mit bányásznak, milyen kitermelés folyik benne? Járj utána!