Nagyszerű dolog a hajókirándulás! Végigcsorogni a Dunán egészen a torkolatig. A tengerig! Micsoda élmény! De tudtad, hogy már a Dunát is a veszélyeztetett folyók közt tartja számon a Természetvédelmi Világalap, a WWF (World Wide Fund of Natur).
Hogy miért? Elsősorban a vízerőművek, a mederátalakítások és a hajóforgalom okozta szennyezés miatt. A világ legnagyobb folyói viszont a WWF jelentése szerint egyenest katasztrofális állapotban vannak.
A szennyezés
A folyókba rengeteg szennyet engednek bele az emberek. És nemcsak a települések, a városok csatornáinak szennyvizét, hanem a gyárak, ipartelepek hulladékát is. Ezek pedig egészen veszélyes, mérgező anyagokat is tartalmazhatnak. Ha nem tisztítják meg a szennyvizet, az ipari hulladékot mielőtt a vízbe engednék, az óriási katasztrófát okozhat a folyók élővilágában. Elpusztulnak a halak, rákok, kagylók, rovarok, a teljes vízi növényzet, amire sajnos nem egy példa van már.
A kiszáradás
A szennyezés mellett a másik nagy gond, hogy apad a nagy folyók vize. Némelyiket, pl. a Nílust egyenest a kiszáradás veszélye fenyegeti. Ennek egyik jelentős oka, hogy az emberek túl sok vizet vesznek ki a folyókból. Mégpedig a mezőgazdasági területek öntözéséhez, a gyárak üzemeltetéséhez és az erőművek termeléséhez. Ördögi kör ez. Mert ha nem jut el a folyó a tengerig, nem tud a medre kitisztulni, feltorlódik benne a sok szennyeződés, hulladék, és ez még jobban sietteti a kiszáradását.
Az öntözés
A mezőgazdasági területek öntözése is súlyos következményekkel járhat a nagy folyók életére. A földek műveléséhez ugyanis sokfelé akkora mennyiségű vizet vesznek ki a folyókból, amivel már a kiszáradásukat kockáztatják. A Gangesz Indiában pl. csaknem egymillió négyzetkilométeres termékeny síkságot öntöz. Ez a világ egyik legsűrűbben lakott területe. Ennek a népességét tartja el a folyam. Az emberek nagy része itt halászatból és a mezőgazdaságból él. Naponta százezrek élete függ a kifogott hal mennyiségétől és a folyó mentén öntözött búza- és rizsföldek termésétől. De meddig bírja ezt a folyó? A WWF szerint a Gangesz vízhozama hamarosan jelentősen csökkeni fog, mert már a mellékágai is elkezdtek kiszáradni az öntözés miatt. És veszélyben van a halmennyiség is a folyamban.
A Duna
Egyelőre nem sok remény van a Duna helyzetének a javulására sem. A hajózás, az áruszállítás növelése érdekében ugyanis az abban érdekeltek mindenképpen szeretnék elérni, hogy nagy merülésű hajók is járhassanak rajta. Ehhez viszont további szabályozásokra, mederkotrásokra, mélyítésekre van szükség. Ami azzal jár, hogy a talajvízszint a környéken csökken, a kotrás során pedig számos állat és növény élőhelye megsemmisül.
Tudtad?
2000-ben a Tisza vízgyűjtőjébe ciánnal szennyezett bányahulladék került nagy mennyiségben, mintegy százezer köbméter. A mérgező anyag 400 km hosszan elpusztította a folyó teljes élővilágát. A bányavállalatot ugyan beperelték, de mit segített ez már az áldozatul esett halakon, hínáron, nádon, vízipókokon?!
Február 2-a a vizes élőhelyek világnapja. 1971-ben ezen a napon írták alá az iráni Ramsarban a vadvizek, főleg a vízimadarak élőhelyeinek megóvásáról szóló nemzetközi egyezményt. Ez az egyik legrégibb nemzetközi természetvédelmi megállapodás.
A Gangesz deltavidéke a világörökség része. Egyedülálló a növény- és állatvilága. Nagy területeken őshonos itt az értékes szantálfa, a bengáli tigrisnek is ez az otthona. A folyó vizével hatalmas területek búza- és rizsföldjeit öntözik. A Gangesz egyébként a hinduk szent folyója, vallási ünnepeket tartanak a partján. A hívők olyankor megmártóznak a vizében, hogy a bűneiktől megtisztuljanak. Pedig a világ egyik legszennyezettebb folyója éppen a Gangesz.