Sokat hallunk mostanában a felmelegedésről. Óriási gond ez, mert a következményei katasztrofálisak lehetnek a földi életre. Az óceánok vize is melegszik, ami többek között azzal jár, hogy a Jeges-tenger jégtáblái fokozatosan elvékonyodnak, olvadnak. Az Északi-sark táján hatalmas jégtáblák, jéghegyek találhatók, alattuk nincs is szárazföld. Szárazföld csak a Déli-saroknál van, ez az Antarktisz. Az Északi-sark a jég birodalma, ami a felmelegedéssel veszélybe került.
A leghidegebb óceán
A leghidegebb óceán a Jeges-tenger. Ez is óceán, bár magyarul szokásosan tengernek nevezzük (néha ugyan mi is Északi-sarki-óceánnak mondjuk). Ez a világóceán északi része. Európa, Ázsia és Amerika partjaitól északra található, teljesen körbeveszi az Északi-sarkot. Az óceánok közt a legkisebb. Dermesztő hideg van errefelé, és az év nagy részében sötét. Csak nyáron van világos, akkor viszont állandóan, éjjel-nappal. A Jeges-tenger vizének túlnyomó részét egész évben jég borítja, mivel a víz hőmérséklete általában 0 °C fok alatt van. Ez az óceán árasztja felénk a hideg szeleket, ami hideg esőkkel, havazással járhat. A felületét borító jégpáncél vastagsága általában 3 méter, de télen ennek a duplája is lehet. Ez a hatalmas kiterjedésű jégpáncél nyáron visszahúzódik, télen újra megnő. A felmelegedés hatására viszont a tudósok szerint a közeljövőben nyaranta teljesen el is olvadhat.
A legnagyobb óceán
A legnagyobb óceán a Csendes-óceán. A Föld teljes területének több mint 1/3-át foglalja el, nagyobb, mint a másik kettő, az Atlanti- és az Indiai-óceán együttvéve. Az Északi-sarki-óceán jegének olvadása, vagyis a felmelegedés miatt vízszintje állandóan emelkedik. Így az óceán már több apró szigetet is elnyelt, vízzel elborított délen, a Salamon-szigetek közül. A Csendes-óceán onnan kapta a nevét, hogy amikor az első európai felfedező, a portugál Magellán Ferdinánd áthajózott rajta, akkor éppen csendes volt. Magellán legalábbis a szeleit békésnek, éghajlatát kellemesnek találta. A hatalmas vízfelületen semmi akadály nincs, ami a nyargaló szelek útját állná, ezért a Csendes-óceánon – nevével ellentétben – gyakran vannak tomboló viharok. A legveszélyesebbek a ciklonok.
A ciklonok
A ciklonok úgy alakulnak ki, hogy a sarki hideg levegő a déli, melegebb szelek övezetébe árad, és légörvény keletkezik. Egy hatalmas erejű ciklon, a Matthew hurrikán épp most érte el az amerikai Florida partjait, és a meteorológusok arra figyelmeztetik az ott lakókat, hogy ha nem menekülnek el a cikon útjából, nem élik túl az ítéletidőt.
Tudtad?
A trópusi ciklonok – Amerikában hurrikánnak, Ázsiában tájfunnak nevezik őket – kiterjedése több száz kilométer is lehet.