Honnan erednek a folyók? Hol van az elejük? Gyakran nehéz meghatározni. Mert eredhetnek egy forrásból a hegyekben vagy egy tóból. De forrása több is lehet egy folyónak. Ezért van aztán, hogy olykor a folyók hosszát se egyszerű pontosan megmondani. Mert melyik forrást tekintsük az elejének?
Ugyanígy a végét se lehet mindig meghatározni. Sokszor ugyanis egy tóba, mocsárba vagy egy másik folyóba ömlenek a folyók. De akár rövid, akár hosszú utat tesznek meg, útjuk során formálják a tájat, építenek és pusztítanak.
A forrás
A mi kedves Dunánk Európa második legnagyobb folyója a Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered. Ám hogy pontosan hol, arról évszázadokon át folyt a vita. Még az ókorban egy római hadvezér, a későbbi Tiberius császár két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásánál jelölte meg az elejét. De még háromszáz évvel ezelőtt is József császár megbízottat küldött a folyó forrásának a megkeresésére. Mert lehet az a környéken eredő sok kis patak közül bármelyiké. Vetélkedtek is érte a környező hercegségek, mindegyik a maga földjén akarta tudni a nagy folyó eredetét. Ma is verseng érte két kis német városka, hiszen turistacsalogató a dolog.
Az egyikben, Donaueschingenben a kastélypark egy kis forrását látványosan körbe is építették, és táblán hirdetik, hogy ez a Duna forrása. A szakemberek azonban ma két forrásról, a Breg és a Brigach patakokéról beszélnek, és a hosszabbik, a Breg forrásától mérik a Duna hosszát, ami a másik városka, Furtwangen határában van.
Épít és pusztít
Fenn, a hegyekben még nagy sebességgel rohan lefelé a kis patak, görgeti maga előtt, töri a köveket, hasadékokat vág a sziklákba, gyorsan koptatja, mélyíti a medrét. Ahogy halad lefelé, egyre inkább csendesül, megnyugszik, és a sík vidékre érve, folyóvá duzzadva lerakja a hordalékát: a kaviccsá kopott sziklákat, homokot, iszapot. Amikor ezzel a hordalékkal feltöltődik a medre, kilép belőle, más utat keres. A feltöltődött mederből pedig akár szigetet is alkothat, ha két ágra szakadva folyja körül őt. Ilyen szigetet sokat épített, majd elhordott és újat épített a Duna a folyó megszabályozása előtti időkben pl. a Csallóközben, amint a Dévényi-kapunál a sziklákon áttörve hirtelen a síkságra ér, és lerakja hordalékát.
De kilép a medréből a folyó olyankor is, amikor a hegyekben hirtelen olvad el a hó, sok eső esik, és megduzzad a folyó, a víz nem fér el a mederben. Ilyenkor van árvíz, ami katasztrofális károkat okozhat. A hatalmas víztömeg töri, zúzza, ami csak útjába akad. Nagy pusztításokat vihet végbe. De haszna is lehet a folyó kiáradásának, ha okosan gazdálkodnak az utána maradt termékeny iszappal.
Tudtad?
Az árvizek okozta katasztrófák kialakulásához az ember is hozzájárul azzal, hogy meggondolatlanul irtja az erdőket. Az erdők jobban elnyelik a csapadékot, lassítják az olvadását, így lassabban duzzadnak a folyók, s nem alakulnak ki árvizek.