A mi naprendszerünk középpontjában a Nap van. A Tejútrendszer nevű galaxisban helyezkedik el, amiben még sok milliárd, a Naphoz hasonló csillag található. A méretek megértéséhez képzeld el, hogy a világ összes óceánjának a vize a Tejút, és ebben a mi Naprendszerünk mindössze egyetlen apró csepp víz.
A valóságban ennek az apró cseppnek is olyan irdatlan mérete és tömege van, amit számokkal nagyon nehéz lenne kifejezni. Ehelyett gondoljuk azt, hogy a Nap akkora, mint egy szép nagy görögdinnye. E körül a dinnye körül kering a nyolc bolygó. (Ezeket a további részekben majd alaposan megvizsgáljuk.) Az első a Merkúr, amely a Naphoz képest (továbbra is a dinnyét képzeljük ide) csak alig nagyobb egy mákszemnél. Ezután jön a Vénusz és a mi bolygónk, a Föld, amelyek cukorborsó méretűek. A negyedik bolygó a feketebors méretű Mars. Az ötödik a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter. Ez legyen, mondjuk, golflabda. Aztán jön a szilva méretű Szaturnusz. Végül két cseresznye, az Uránusz és a Neptunusz.
A Naprendszer négy belső bolygóját – a Marsig bezárólag – Föld típusú vagy más néven kőzetbolygóknak nevezzük, míg a Jupitertől kezdődő bolygók az úgynevezett gázbolygók. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a bolygók többségéhez tartoznak még holdak, és a Naprendszer tele van üstökösökkel, kisbolygókkal, meteorokkal is. Ezek alkotják a naprendszerünk anyagát.
Kérdezz!
Miért keringenek a bolygók?
A bolygók azért keringenek, mert a Nap óriási tömege miatti vonzóereje, vagyis gravitációja nem engedi kiszabadulni őket a pályájukról. A Nap gravitációs ereje kb. egy fényévnyi távolságra terjed ki. Ezen a távolságon túl a Nap már nem képes vonzást kifejteni. Egy fényévnyi távolságon túl már nem érvényesül a napszél hatása sem. Ezért a szakemberek itt szokták megjelölni a Naprendszer határát.
Elképesztő tények
A Nap maga az egész Naprendszer tömegének 99,9 (!) százalékát teszi ki. A többi bolygó a holdjaival, az üstökösökkel, kisbolygókkal, meteorokkal együtt az egész rendszernek csupán elenyésző töredékét, alig 0,1%-át képezi.