Egy tiszta éjszakán az égboltra tekintve csillagok ezreiben gyönyörködhetünk. De gondolkodtál már azon, hogy valójában miféle égitestek is ezek? És úgy általában mi van ott fent, mi van kint, a világűrben? Milyen képződmények alkotják, mióta létezik, mekkora a mérete, lehet-e élet a Földön kívül? Megannyi megválaszolásra váró kérdés!
Új sorozatunkban az univerzum, más szóval a világegyetem keletkezésével és fejlődésével, valamint csillagászati otthonunkkal, a Naprendszerrel fogunk foglalkozni. Egy olyan ismeretlen világot járunk majd be, amelynek szabályai sokszor meglepően különböznek a hétköznapokban megszokottól, a távolságok pedig olyan nagyok lesznek utazásunk során, hogy azt nem is igen érdemes méterben vagy kilométerben számolni. Minden részben találsz majd egy-egy talán újnak tűnő kifejezést is, amit nem magyaráznunk meg, hanem neked kell utánanézned egy lexikonban vagy az interneten.
A tudósok szerint a világegyetem kb. 14 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Ekkor történt az ősrobbanás, a „Nagy Bumm”, amelynek pillanatában az addig egyetlen apró pontban zsúfolódó, végtelenül forró és végtelen sűrű összes anyag valamilyen oknál fogva szétrobbant és tágulni kezdett. Ezt akár a teremtés pillanatának is nevezhetjük.
A világegyetem tágulása azóta is tart, bár azt nem tudjuk, hogy ez egy végtelen folyamat-e, vagy egyszer csak a visszájára fordul. A jelenséget talán úgy a legkönnyebb elképzelni, hogy van egy nagyon kicsi lufink, amit elkezdünk felfújni, és nem tudhatjuk, hogy az képes lesz-e végtelen nagyra tágulni, vagy egyszer csak kipukkan és összeesik.
A Nagy Bumm után ̶ tehát amikor elkezdtük felfújni a lufit ̶ az egyre gyorsuló tágulás miatt a létrejövő anyag egyre nagyobb teret foglalt el, és az addig végtelenül magas hőmérséklet is csökkeni kezdett.
A csillagászat talán legfontosabb törvénye, a gravitáció (más szóval tömegvonzás) miatt szépen lassan kialakultak a galaxisok, tehát a csillagrendszerek a bennük lévő csillagokkal, bolygókkal, egyéb égitestekkel és egy csomó más érdekes és egyben félelmetes képződménnyel együtt. Ezek megfigyelése a modern tudomány és technika eszközeivel manapság már egyáltalán nem lehetetlen. Űrszondák, űrteleszkópok és nagy teljesítményű csillagászati távcsövek tucatjai segítik a kutatókat a világegyetem történetének és folyamatos változásának feltárásában.
