Bár február elején a medve meglátta az árnyékát, és a Mátyás-napi jóslás alapján úgy tűnik, hogy hosszú lesz az idei tél, mi azért mégis reménykedünk benne, hogy márciusban már lesznek kellemesen meleg, igazi tavaszi napok, amelyeken élvezetes kinti programokat lehet szervezni. Például görkorizást, játszóterezést, esetleg madármegfigyelést.
A görkorcsolya története
Bármilyen meglepő, bizony a görkorcsolya sem mai találmány, története évszázados múltra tekint vissza. Az ihletet valószínűleg a jégen való korcsolyázás adta. A feljegyzések szerint az első görkorcsolya bemutatására 1760-ban került sor Londonban. Egy híres belga óra- és hangszerkészítő mester, John Joseph Merlin, akit a kortársai leleményes szerelőként emlegettek, egy fém kerekeken guruló cipővel kísérletezett. Találmányát egy farsangi bálon mutatta be, méghozzá úgy, hogy végiggurult vele a báltermen, miközben egy hegedűn játszott. A kezdetleges szerkezettel azonban nem tudott sem kanyarodni, sem fékezni, így állítólag egyenesen nekigurult a bálterem végében álló hatalmas tükörnek, és szegény komoly sérüléseket szenvedett. A szerkezet fejlesztése azonban nem állt le. A legfontosabb feladatot, a korcsolya irányíthatóságát az amerikai James Plimpton oldotta meg a talp oldalára szerelt két-két kerékkel, megalkotva ezzel a klasszikus kétsoros görkorcsolyát. Még egy fontos lépés volt, nevezetesen a gördülés könnyebbé tétele. a golyóscsapágy alkalmazása jelentette a megoldást, jelentősen csökkentve vele a kerekek súrlódását, így a görkorcsolya már tényleg a jégkorcsolyázáshoz hasonló élményt kínált. Az utolsó jelentős áttörést az in-line, tehát egysoros görkorcsolya kifejlesztése jelentette, ami manapság is a legnépszerűbb típus a görkorcsolyázás szerelmeseinek a körében.
A legmenőbb játszóterek a világban
Manapság már mifelénk is nagyon jól felszerelt játszótereket lehet találni, ahol önfeledten és biztonságos körülmények között tölthető el a szabadidő, vannak azonban a világban olyan különleges játszóterek, amelyek igazán egyedülálló szórakozást kínálnak. Ilyen például a Dánia fővárosában, Koppenhágában lévő egyik játszótér, amely az úgynevezett Brumbleby negyedben van. Ebben az amúgy is gyönyörű sorházas városrészben a házak formájához és színéhez igazították a játékokat, amelyek lenyűgözően szépek, meglepően görbék, de rendkívül élvezetesek. Szemkápráztató élményben lehet része azoknak a japán gyerekeknek is, akik a sapporói Takino Suzuran játszótérre mennek kikapcsolódni, hiszen az egész úgy van kialakítva, mintha színes fonalból horgolták volna a játékokat. A svédországi Liljeholmenben pedig a gyümölcsök ihlették a játszóteret, ami miatt egészen valószínű, hogy az a gyerek, amelyik addig nem szerette a gyümölcsöt, ott biztosan megszereti.
A nagy utazó: az erdei szalonka
A Kárpát-medence egész területén is rendszeresen fészkelő, de gyakorta átvonuló madár az erdei szalonka. A közelmúltban magyar tudósok vizsgálták a faj viselkedését és egészen meglepő dolgok derültek ki. A GPS jeladóknak köszönhetően, amellyel több mint egy tucat madár volt felszerelve, kiderült, hogy néhány példány egyetlen éjszaka alatt akár 900 kilométert is megtesz. Ez több mint a Pozsony és Kassa közötti távolság oda-vissza! Azért ez nem semmi! Ha szerencséd van, akkor márciusban egyébként a vonulását is megfigyelheted, ugyanis nem ritka, hogy akár városi környezetben is megfordul.
A világ legnagyobb óriáskereke
Újabb látványossággal lett gazdagabb néhány hónapja a világ talán leggazdagabb városának számító Dubaj. Ennek az arab nagyvárosnak a nevezetességeiről már többször volt szó a Kabócában, és új ékessége, a világ legnagyobb óriáskereke sem marad el az eddig bemutatottak mögött. A hatalmas, 250 méter magas építmény kabinjaiba egyszerre 1700 ember tud beszállni, a menetidő 38 perc. Jellemző a luxusra, hogy lehet akár kétfordulós jegyet is váltani, és ekkor már egy kellemes vacsora is az ellátás részét képezi. Hiába, ott ahol a világ legmagasabb épülete, legnagyobb mesterséges szigete és még egy csomó más LEG található, bizony hiánypótló ez az újabb csoda.
