Végre itt a május! Kizöldült a természet, virágoznak a fák, szorgosan dolgoznak a méhek, minden teli van élettel. Mi lehetne jobb ilyenkor, mint egy hétvégi kirándulás? Mondjuk egy lakókocsis kirándulás! Vagy még inkább egy hőlégballonos kirándulás! Ha igazán kíváncsi vagy, most sok mindent megtudhatsz a lakókocsiról és a hőlégballonokról, különösen egy új budapesti látványosságról, de arról is, hogy májusban rendszerint van egy hűvös időszak, amikor akár a kirándulás is elromolhat. És természetesen május végén nem feledkezhetünk meg a legfontosabbról, a gyermeknapról!
Szabadság és kényelem együtt, ez a lakókocsi
Ha egy családnak van lakókocsija, akkor bizony a kirándulások alkalmával tényleg nem sok mindenhez kell igazodnia. Nem kell a menetrenddel törődni, szállást foglalni, étterembe menni, hiszen egy jól felszerelt lakókocsi minden kényelmet biztosít. De kitől származik az ötlet, ki építette az első ilyen járművet? Nos, a dolog egy skót orvos, bizonyos William Gordon Stables fejéből pattant ki, aki amúgy is kalandvágyó ember volt, sőt kalandregények szerzőjeként is ismert. Szóval az 1800-as évek vége felé ő építette meg a The Wanderer (A vándor) névre keresztelt első és persze még lóvontatású hobbilakókocsit. A kocsi felszereltsége nem volt semmi: utasterében könyvespolc, porcelán étkészlettel megpakolt tálalószekrény, sőt még egy zongora is állt! Stables egész Angliát és Skóciát bebarangolta a szerkezetével. Találmánya hamar népszerűvé vált, az automobil feltalálásával pedig egészen új értelmet is nyert, hiszen az utazás sokkal gyorsabbá vált. A lakókocsik építése azóta rengeteget fejlődött. Manapság már olyan szerkezetek is elérhetők, amelyek tényleg minden elképzelhető luxussal fel vannak szerelve, és a kirándulás alatt is igazán otthonos érzést kínálnak a boldog tulajdonosoknak.
Az első repülő eszköz, a hőlégballon
A hőlégballon egy speciális léggömb, amelyet ha meleg levegővel töltünk meg, képes a repülésre. Ez azért van, mert a meleg levegő sűrűsége kisebb, mint a ballont körülvevő légtömeg, így az eszköz a magasba tud emelkedni. A repülésnek ezt az elvét már az ókori kínaiak is ismerték, de embert szállító léggömböt ők nem készítettek. Az első hőlégballon, amelynek ember is volt a fedélzetén, Franciaországban, XVI. Lajos király jelenlétében emelkedett a levegőbe. A találmányukkal világhírűvé váló Montgolfier fivérek ballonját egy fiatal francia fizikus próbálhatta ki a király külön engedélyével. A repülés mintegy öt percig tartott, és a ballon a beszámolók szerint 26 méter magasra emelkedett. A Montgolfier fivérek találmánya a kezdetek óta persze minden szempontból nagyon sokat fejlődött, és gyönyörű, ámde igen költséges, kevesek számára elérhető sportággá vált. Idén május elsejétől azonban már szinte bárki kipróbálhatja a hőlégballonozás élményét, aki Budapesten jár. A Városligetben ugyanis üzembe helyezték a Ballon-kilátót, amely 150 méteres magasságba emelkedik, és akár 30 utas szállítására is képes. A kb. 15 perces menetidő alatt az utasnak nincs is más dolga, mint hogy a csodás kilátásban gyönyörködjön.
A fagyosszentek
Ősi népi megfigyelés, hogy május közepe előtt hirtelen hűvösre fordul az idő, annyira, hogy akár még fagypont alá is süllyed a hőmérséklet. Az év során persze ilyesmi többször előfordul, a májusi fagy viszont veszélyezteti az éppen sarjadó rügyeket, a vetést, és tönkre teheti a termést. A jelenségnek van időjárási magyarázata. Észak-Európában ugyanis ekkor rendszerint még hideg, nálunk, Közép-Európában pedig már meleg van. A hideg és a meleg levegő légnyomása közti különbség miatt a nehezebb hideg levegő északról beáramlik hozzánk, és kiszorítja a meleg levegőt. Ez okozza a fagyos napokat általában május 12–14. között, Pongrác, Szervác és Bonifác napján. A nevezettek egyébként mindhárman az egyház szent életű alakjai voltak, de történetük, legendájuk nincs összefüggésben az időjárással, csak szegényeknek pont ezekre a hideg napokra esik a névnapjuk. A néphagyomány pedig kapcsolatot teremtett a nevek és a fagyos napok közt. Így született a mondás is, hogy Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz.
A gyermeknap
A gyermeknapot a világ szinte valamennyi országában megünneplik, de nem mindenhol ugyanakkor. Sokfelé május utolsó vasárnapján vagy június 1-jén tartják ezt a jeles napot, de olyan ország is akad, ahol novemberben ünnepelnek. A hagyomány többek szerint Törökországból ered, ahol 1920-ban szerveztek először a gyerekek ünnepeként programokat. Ennek viszont ellentmond, hogy Magyarországon már 1906-ban is volt gyermeknap, sőt az 1930-as évektől egy egész héten át tartottak a Nemzeti Gyermekhétnek nevezett ünnepi események. De nem érdemes összeveszni azon, hogy ki volt az első. Tény, hogy 1954-ben határozat született a napról, mégpedig a világ szinte összes országát magában foglaló szervezet, az ENSZ javasolta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyereknapot, és ünnepeljék a gyerekeket.
