Végre nyár van, és hamarosan itt a nagy vakáció, ami alighanem az év legjobb időszaka. Pihenés, kirándulás, nyaralás, esetleg valamilyen tábor… Sok minden beleférhet ebbe a néhány hétbe. És ha az iskolai év vége felé közeledve még mindig maradt benned tudásszomj és kíváncsiság, akkor sorozatunk utolsó részéből is érdekes dolgokat tudhatsz meg most persze a nyárról, a nyaralásról és a vakációról.
Mit jelent a szó, vakáció?
A vakáció latin eredetű szó, és a klasszikus jelentése nem is olyan vidám, mint ahogyan manapság szoktuk értelmezni, ugyanis ürességet, valaminek a hiányát jelenti. Az iskolával kapcsolatban Magyarországon először egy latin szövegben jelent meg 1787-ben, ami persze nem meglepő, hiszen akkoriban nem csak az állami és egyházi élet, hanem az oktatás nyelve is elsősorban még a latin volt. No de a lényeg, hogy a „vacatio a scholis”, tehát az „iskolai szünet” lett az alapja a vakáció szavunknak. Érdekesség, hogy a hosszabb nyári szünet bevezetése is az 1787-es évhez kötődik. Egy királyi rendelet ugyanis ekkor mondta ki, hogy a nyári hónapok alatt nem lehet iskolai foglalkozásokat tartani. A gyerekek azonban nem feltétlenül örültek a szünidőnek, hiszen a nyár volt a legkeményebb mezőgazdasági munkák, az aratás és a cséplés ideje, és bizony a földeken a gyerekek segítségére is szükség volt. Az ő szünetük így nem a nyaralásról és a pihenésről szólt elsősorban. Szerencsére ez az idő elmúlt, a vakáció szó értelme is megváltozott, nekünk már leginkább a pihenést, a feltöltődést, a kikapcsolódást jelenti.
A Nemzetközi Duna Nap
Ha már a vakációnál tartunk, remek ötlet lehet egy vagy akár több napot a Duna mellett eltölteni. És ami igazán érdekes, hogy a Dunának is van nemzetközi napja, méghozzá június 29-e, amit hagyományosan az összes Duna menti országban meg is ünnepelnek. A jeles napon ezeknek az országoknak a kultúráját és a folyó élővilágát ünneplik a sokféle program résztvevői. A nap másik fontos célja, hogy felhívja a figyelmet az összesen tíz nemzet - köztük a szlovák és a magyar - által használt folyóra és annak védelmére. A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig 2800 kilométer hosszúságban vagy 80 millió ember él a folyó mellett. A Nemzetközi Duna Nap programjainak követéséhez használd a #DiscoverDanube hashtaget a közösségi médiában, így ha lesz valami érdekes a közeledben ezzel kapcsolatban idén júniusban, biztosan nem fogsz lemaradni róla.
Aki elsőnek hódította meg a Tátra csúcsait
Ha nyár, akkor kirándulás, és ha kirándulás, akkor jó cél lehet a Tátra. De tudod-e, hogy ki mászta meg először a Magas-Tátra csúcsait? Elárulom, Frölich Dávid, a 17. század egyik kiváló és rendkívül sokoldalú felvidéki tudósa, akit sokáig méltatlanul elfeledett az utókor. Szepességi német családból származott, anyanyelvi szinten beszélt és írt nemcsak németül, hanem magyarul és szlovákul is, és számos tudományágban jeleskedett a matematikától kezdve a csillagászaton át a földrajzig és a biológiáig. Kedvenc hobbija a természetjárás volt. 1615-ben diákjaival sikerült megmásznia a 2558 méter magas Késmárki-csúcsot, a Lomnici-csúcs szomszédját. Az eseménynek ma emléknapja is van, méghozzá június 1-je. A mászás körülményeit később két művében is pontos adatokkal és számításokkal alátámasztva mutatta be. Leírásai jól jelzik, hogy elsősorban nem a sportszeretet, hanem sokkal inkább a tudományos kíváncsisága vezette őt ezekre a nem veszélytelen tátrai utakra. Tudományos munkássága elismeréseként III. Ferdinánd a császári és királyi matematikus címet adományozta neki.
A legnagyobb sátor a világon
A sátor szó hallatán szinte mindenki ugyanarra gondol: maximum négyszemélyes, vászonból és sátorvasból álló, pillanatok alatt összerakható, könnyű és magunkkal vihető alvóhely nyári kempingezés során. Nos, a Khan Shatyr nagyon nem ilyen. Ez egy 100 ezer négyzetméter (kb. 14 focipálya!!!) területű és 150 méter magas, hatalmas szórakoztató- és szabadidőcentrum Kazahsztán fővárosában, Asztanában. Az épület neve egyébként magyarra fordítva azt jelenti, a sátrak királya, és semmi kétség, tényleg az! Lenyűgöző épület egy speciális vászonból épített tető alatt. Hatalmas városi parkok, macskaköves utcák és terek, számos bevásárló- és szórakozóhely, éttermek, csónakázásra alkalmas folyó, botanikus kert, sőt még fedett tengerparti strand is van benne. De ha valakinek még ez sem volna elég, akkor a fedett golfpályát is kipróbálhatja. Az épület immár 12 éve szolgálja hibátlanul a kazahsztáni főváros lakóit. Ez azért is nagy teljesítmény, mert az itteni éghajlat igencsak szélsőséges, télen rendkívül hideg van, nyáron viszont szinte elviselhetetlen a forróság.
