Január kettős érzéseket ébreszt bennünk, hiszen örülünk, mert itt az új év, de sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy hamarosan vége a jól megérdemelt téli szünetnek. Persze ha szeretsz iskolába járni, akkor ez nem jelenthet gondot. És ha szeretsz iskolába járni, akkor biztosan kíváncsi is vagy. Sorozatunk legújabb részében csillapíthatod a tudásszomjadat, és két januári jeles napról, valamint egy városról is olvashatsz, amelyet januárról neveztek el, ráadásként pedig megtudhatod, melyik a világ a legbalszerencsésebb farkasa.
Január 1. az év első napja – vagy mégsem?
Ahogy arról már a Kabócában is volt szó, mai naptárunk a 16. században XIII. Gergely pápa által bevezetett naptárreformhoz igazodik, és pontos csillagászati ismereteken alapulva mutatja, hogy bolygónk mennyi idő alatt kerüli meg a Napot. Ekkortól vált általánossá az is Európában, hogy január 1-je az év kezdőnapja, bár hivatalossá a dolog csak száz év múlva vált. Addig azonban sokféle szokás élt egymás mellett az év kezdőnapját illetően. Voltak helyek, ahol a karácsonyhoz, tehát Jézus születéséhez kötötték a jeles napot, másutt a kelta hagyomány szerinti újévet, október 31-ét ünnepelték inkább, amiből aztán később a ma is népszerű halloween lett. Ázsia országaiban – főként kínai hatásra –, szintén vannak érdekességek az újévvel kapcsolatban. Itt ma is a több mint háromezer éves kínai naptár szerinti holdújév számít a legnagyobb ünnepnek, ami a mi naptárunk szerint január 23. és február 23. közé esik.
A hónap legjelesebb napja: január 22.
Több mint három évtizede már, hogy január 22-e a Magyar Kultúra Napja. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. Az ötlet, hogy a jeles napról megemlékezzünk, 1985-ben merült fel először, az első megemlékezést pedig 1989-ben tartották. Azóta a magyarság szervezetei szerte a világban, az intézmények és iskolák minden évben komoly rendezvényekkel ünneplik meg ezt a napot. Koncerteket, kiállításokat, könyvbemutatókat tartanak. Az idén, 2022-ben bár szombatra esik január 22-e, bizonyára ti sem feledkeztek el az iskoládban e jeles napról.
A januárról elnevezett város
Rio de Janeiro alighanem a legismertebb brazil város, nevének eredete azonban már korántsem ennyire köztudott. Nos, Rio de Janeiro portugálul annyit tesz, Január folyó. 1502-ben, egész pontosan január elején bizonyos Gaspar de Lemos portugál hajós fedezte fel a környéket, és a tágas tengeröbölről azt gondolta, hogy valami addig nem ismert hatalmas folyó torkolata. El is nevezte a nem létező folyót. Ma persze már tudjuk, hogy amit ő folyótorkolatnak gondolt, az igazából a Guanabara-öböl. A név azonban megmaradt, és a portugálok várost, illetve kereskedelmi telepet alapítottak itt, hiszen rendkívül jó adottságai voltak a környéknek ahhoz, hogy forgalmas kikötővé váljon. Mára pedig olyan várossá vált Rio, amit szinte mindenki ismer a világon a karnevál, az öböl fölé magasodó hatalmas Krisztus-szobor, a foci és a Maracanã Stadion vagy éppen a nagy pofonokról híres Nincs kettő négy nélkül című film révén.
A legbalszerencsésebb farkas
Alighanem minden idők legbalszerencsésebb farkasa a Kengyelfutó gyalogkakukk című rajzfilmsorozatból ismert prérifarkas. A sorozatban szegény farkas a legkülönlegesebb trükkökkel és a létező legjobb felszereléssel sem képes elkapni a villámgyors gyalogkakukkot, hiába kergeti végig minden egyes részben a sivatagon. Érdekesség, hogy a rajzfilm készítői 11 pontban foglalták össze a sorozat „szabályait”, amelyektől az egész annyira mulatságos lett. A két legfontosabb szabály: a prérifarkas soha nem kaphatja el a gyalogkakukkot, és a prérifarkas mindig a saját butaságának vagy az általa használt eszközöknek (főleg robbanószereknek) esik áldozatul. A prérifarkas és a gyalogkakukk népszerűségét mutatja, hogy a két hős Amerikában még postabélyegen is szerepel.
