Hát akkor mégis miről van szó ebben a mesében, bohóckodásról, ahogy Zalán azt először gondolja, vagy valami egészen másról, komoly dologról? Valószínűleg az utóbbiról. Mert Székláb ugyan hihetetlenül fura módon megemeli a tó vizét, hogy az elválik az iszapos fenekétől, de aztán komolyan munkához látnak.
Székláb csavarkulccsal megjavítja a tavat, Zalán pedig összeszedi a tóba hajigált sok szemetet. Egyszóval hihetetlen és mulatságos dolgok keverednek a történetben nagyon is valóságosakkal. És ez így megy a meseregényben elejétől a legvégéig. A nagy kaland onnan indul, hogy Zalán ajtót nyit egy ismeretlen alaknak, Széklábnak, és azzal fenekestül felfordul az élete. A szakállas jövevénytől ugyanis megtudja, hogy a szülei nem az igaziak. Hónapokkal korábban másolatokkal cserélték ki őket, ahogy a városban szinte mindenki mást is. Zalán útra kel a különös öreggel, hogy kiszabadítsa a szüleit. Sínen guruló házzal utazva, kampóval megemelhető tavak mellett elhaladva így jut el Dobozvárosba, ahol állatokat, hegyeket, szülőket gyártanak, hogy mindent és mindenkit egyformára cseréljenek. A nagy sikerű meseregény sok újabb illusztrációval gazdagon idén újra megjelent. (Nimue Kiadó)
A szerző rajzaival