Hamarosan itt a vakáció, a kirándulások, a nyaralás ideje. Márpedig ha nyaralás, akkor egyértelmű, hogy fagyizni is kötelező. Nem nagyon létezik gyerek, aki ne szeretné ezt a tölcséres finomságot. Ez nem is meglepő, hiszen kell-e hűsítőbb a nagy melegben, mint egy jó fagyi? A tények viszont, amelyek sorozatunk utolsó részében a fagylalthoz kapcsolódnak, meglepők lesznek! Aztán ha végeztél az olvasással, irány a fagyizó!
Ősi édesség
Nincs új a Nap alatt. Hát ez a fagyira is igaz, tekintve, hogy már az ókori Kínában is készítettek fagylaltszerű édességet, méghozzá jég, bivalytej, gyümölcslevek és fűszerek felhasználásával. Az édesítéshez mézet használtak. A hűsítő desszert hamar népszerű lett, a perzsák és az egyiptomiak is kitanulták a készítésének művészetét, majd az ókori görögök és rómaiak körében is ismertté vált. Hippokratész, az orvostudomány atyja gyógyszerként is ajánlotta betegeinek a jeges finomságot, Nagy Sándor makedón uralkodó pedig élénkítő hatása miatt diktálta tisztjeibe a gombócokat.
A tölcsér és a véletlen
Mint oly sok ismert és hasznos találmány, a tölcsér is a véletlen műve. 1904-ben az Amerikai Egyesült Államokban, St. Louisban rendezték a harmadik újkori olimpiai játékokat és az abban az időben oly népszerű Világkiállítást is, ahol a kor legfontosabb technikai, tudományos újításait mutatták be. Mondhatjuk, hogy a kiállítás és az olimpia ideje alatt St. Louisra figyelt a világ. Nos, a Világkiállítás egyik népszerű fagylaltárusa kifogyott a kis kelyhekből, amikben a fagyit árulta, ezért kényszermegoldásként összefogott a szomszédos gofriárussal, akit megkért, hogy a lehető legvékonyabb és egyik végén zárt, feltekert ostyákat készítsen a számára. Ezzel megszületett és hódító útjára indult a világújdonság: a tölcsér.
A fagylalt egy része levegő
Íztől függően a fagylaltban a tej mellett sokféle szilárd anyag található: tejpor, gyümölcs- és csokidarabok, különböző magok és reszelékek, cukor, de bizony az is igaz, hogy a fagyi majdnem fele nem más, mint levegő. Ez teszi olyan légiessé és könnyen fogyaszthatóvá. De azért vigyázzunk, mert olcsó húsnak híg a leve alapon, a nagyon jutányos áron kínált óriási gombócok sokszor nem jó minőségűek, gyümölcs helyett aroma és mesterséges színezék van csak bennük, no és persze a kelleténél sokkal több levegő. Szóval ezeket inkább kerüljük és válasszunk kicsit drágább, de biztosan jó minőségű fagylaltot.
A legmagasabb fagylalt
A Guiness Rekordok Könyvében sokféle furcsasággal be lehet kerülni, így az annyira nem meglepő, hogy van olyan kategória, hogy legmagasabb fagylalt. A 2015-ben, a kategóriában felállított rekord adatai azonban lenyűgözőek. A Norvégiában elkészített óriás finomság több mint 3 méter magas, 1000 liter vaníliafagyit, 60 liter csokiöntetet és 40 kilogramm házilekvárt használtak hozzá, és csak a tölcsér is 75 kilogrammot nyomott. Az elkészült gigászi finomságot aztán helikopterrel szállították el egy kikötőbe, ahol egy vitorlásverseny több ezer vendége között került szétosztásra.
Ahol a legtöbb fagyit eszik
Egy nemrég készült tanulmány szerint a Kárpát-medence országai, így Szlovákia és Magyarország sem tartoznak a legnagyobb jégkrém- és fagylaltfogyasztó országok közé. Ez azért a nyári meleghullámokat tekintve meglepő. Mint ahogyan az is, hogy Európában épp a hűvösebb éghajlatú országokban eszik a legtöbb fagylaltot, Norvégia, Svédország és Finnország is az első tízben van a világon a fagyifogyasztást tekintve. De még ők sincsenek sehol az abszolút világelső Új-Zélandhoz képest, ahol átlagosan évente fejenként 28 liter fagylaltot fogyasztanak az ott élők, ami a magyar és szlovák átlagnak kb. az ötszöröse. Azért az nem kevés.
