Én postás vagyok egy kis faluban. Nemrég kaptam egy szép új biciklit, és azon hordom ki a leveleket és az újságokat. A nehéz táskát csak feldobom a csomagtartóra és uzsgyi, tekerek! Egész nap kint vagyok az utcán.
Télen bizony kicsit fázom. Legtöbbször csak a postaládába dobom be a küldeményeket, a házakba ritkán kell bemennem. Ilyenkor irigylem igazán a városi postásokat! Bemennek a fűtött panelházba, és ott dobálják a leveleket napestig! A faluban mindenki ismer és szeret engem. Az apukáknak, anyukáknak újságot, hivatalos levelet kézbesítek, de néha még pénzt is viszek.
Karácsony előtt sok csomagot hordok ki. Akik messzi laknak egymástól, és nem tudnak együtt lenni karácsony este, feladják postán az ajándékot, és én házhoz viszem. Ezt nagyon szeretem, mert ilyenkor még jobban örülnek nekem.
Régebben sokkal több levelet küldtek egymásnak az emberek. A leveleket kézzel írták, és feladták a postán. Most már mindenki e-mailt ír a számítógépen, mert azt mondják, gyorsabb és olcsóbb. Pedig micsoda jó dolog igazi levelet kapni! Kibontani a ropogós borítékot, olvasni a barátom keze írását, eltenni a levelet a fiók aljára, aztán néha elővenni. Én még a gyerekkori barátaim leveleit is őrzöm. Némelyikben egy-egy régi matrica, préselt virág is van. Milyen kár, hogy az ilyesmi ma már nem divat!
Tudod-e?
Már a régi rómaiak és görögök is rájöttek, hogy ha a galambot több száz kilométerre az otthonától szabadon engedik, hazatalál. Hihetetlen, ugye?! Ezt a hazatalálós tulajdonságát használták ki a galambnak, amikor hírvivőként kezdték el használni. Ma is tenyésztenek sokfelé postagalambokat és versenyeztetik őket. Egy ügyes postagalamb olyan gyorsan repül, ahogy egy autó száguld az autópályán! Ha látsz egy olyan galambot, amelyiknek két, de legalább egy gyűrű van a lábán, az nagy valószínűséggel postagalamb, amelyik versenyen van és éppen pihen.
Kabóca-lexikon
Postahivatal szinte minden településen van az országban, még a kis falukban is. Nagyvárosokban akár városrészenként több postahivatal működhet. Feladhatunk itt levelet, küldhetünk táviratot, csomagot, befizethetünk pénzt. Az ablaknál ülő hivatalnok átveszi tőlünk a küldeményt, ellenőrzi, hogy olvasható-e rajta a címzés, pecsétet tesz rá, beteszi a megfelelő rekeszbe vagy bedobja egy nagy kosárba. A levelek, csomagok innen zsákokba kerülnek és megkezdik hosszú útjukat.
Ha tengerentúlra szeretnénk eljuttatni valamit, küldhetjük légipostával is. Ez azt jelenti, hogy a küldemény útja nagy részét repülőn fogja megtenni.
A küldemény utolsó állomása az a postahivatal, amelyik legközelebb van a címzett lakhelyéhez. A postás innen kézbesíti ki neki a küldeményt. A postást ezért is mondjuk más szóval kézbesítőnek.
Levélen, csomagon, pénzesutalványon a címzés fontos része a postai irányítószám. Ez a néhány számjegy azt mutatja meg, hogy hova, melyik ország melyik településére, annak is melyik postahivatalába megy a küldemény. Mindig a címzés utolsó sorába kell írni jól olvasható számokkal, hogy el ne tévedjen a küldemény.
Mátyás királynak a híres legenda szerint egy holló vitte el édesanyja levelét, amikor Prága városában fogságban volt. Innen került a holló a magyar posta régi címerébe. A legendát Arany János is megírta a Mátyás anyja című balladájában.