Egy szörnyen szép júniusi szombaton Szörny Szabi kínzó gondolatra ébredt: még mindig nem tudja, mi lesz ő, ha nagy lesz? Tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász? Fogalma sem volt róla. És ahogy haladt előre a nap, a gond egyre jobban nyomasztotta.
Már csak azért is, mert hétfőre fogalmazást kellett írni róla az iskolába. És neki semmi, de semmi nem jutott az eszébe. Csak annyit tudott, hogy most mi: Szörny Szabi, kisiskolás. Jó, persze, lesz majd még nagyiskolás is. De aztán? Egy szép napon csak elő kell állni a farbával, hogy ez meg az! Hogy ezt meg azt szeretné csinálni, méghozzá jól. De mit?! Szabi a konyhában, aztán a kertben kereste a választ. (Vagy legalább az ötletet a fogalmazáshoz.) És mint mindig, amikor komoly dolgok foglalkoztatják, mellékesen azon is törni kezdte a fejét, hogy mit is enne ma szívesen.
De micsoda rettenet! Ma ez sem segített. Visszakullogott hát a konyhába a reggelihez készülődő családhoz.
– Eljön valaki velem a piacra valamiért? – fordult feléjük elgondolkodva.
– De miért? – kérdezte Szörny mama.
– Nem is tudom…, de ott majd eszembe jut! – mondta Szabi. S amint kimondta, máris eszébe jutott valami.
– Hát persze hogy eszembe jut! Majd ha ott leszek! – és indult kifelé a konyhából. – Jössz, papa? Hagyjuk itthon a lányokat!
Szörny papa és Szörny mama összenéztek:
– Milyen határozott felnőtt lett hirtelen – suttogta Szörny mama.
Aztán kapott az alkalmon, és megkérte Szörny papát, ha már úgyis mennek a piacra, vegyenek friss zöldséget. Lecsónak valót. Jó lesz ebédnek. Majd Szabi elkészíti. Főzés közben legalább törheti tovább a fejét, ha esetleg a piacon mégsem jutna eszébe az a valami.
– Hát rendben – sóhajtott egy nagyot Szörny papa, és már húzta is a bakancsát az előszobában. – Egy igazi szakácsnak főzés közben jön meg az ihlet.
– Igazi szakács?! – erre már Szörny Szabi is felfigyelt. – Lehet, hogy az leszek? Vagy már vagyok is?! Fogalmazásnak hétfőre mindenesetre jó téma lesz!
És megkönnyebbülve indult Szörny papával a piacra.
Szörny Szabi szörnyen finom francia lecsója (más néven ratatouille-ja)
A lecsóról Szabinak eszébe jutott régi kedvenc filmje, a L’ecsó, azaz a Ratatouille. El is határozta azonnal, hogy a filmhez illőt, vagyis francia lecsót főz ma.
Hozzávalók:
1 nem túl nagy padlizsán
2 kisebb cukkini
2 vastag húsú piros paprika
8 paradicsom
2 fej hagyma
7 gerezd fokhagyma
sűrített paradicsom (konzerv)
zöldfűszerek (rozmaring, majoránna, zsálya, kakukkfű)
olívaolaj, só, bors
Munkamenet:
1. A zöldségeket Szabi nagyobbacska darabokra, a paradicsomot cikkekre, a hagymát karikára, a fokhagymát apróra vágta.
2. Egy nagy lábosban Szörny mama felhevítette az olívaolajat. A paradicsom kivételével az összes zöldséget ráöntötte és egy-két percig kevergette.
3. Megsózta-borsozta, rászórt egy nagy marék frissen apróra vágott zöldfűszert is.
4. Szabi hozzákeverte a paradicsomcikkeket. Egy percig kevergette. Hozzáadott egy kis sűrített paradicsomot és egy-két deci vizet. Főzte 10 percig. Ügyelt, hogy a zöldségek ne főjenek szét, csak éppen megpuhuljanak egy kicsit, és az ízek összeérjenek.
5. Mindketten megkóstolták, és jónak találták. Jóféle kenyeret szeltek mellé, és az egész család jól belakmározott belőle.
Madáritató a kertben
Míg a lecsó készült, Sziszi Szörny papával madáritatót készített a kertben. A forró nyári napokban főleg vízzel kell kínálni a kerti vendégeket. Ilyenkor ők is jobban szomjaznak. A frissítő fürdőzés pedig napi szükségletük. Így tisztítják a tollukat.
• Kerestek egy megfelelő, (macskától) védett helyet, ahonnan a madarak jól beláthatják a terepet. Közel egy bokorhoz, hogy szükség esetén oda elmenekülhessenek. (Vizes tollal nehéz repülni.)
• Egy nagy műanyag virágalátétet bemélyítettek a földbe.
• A közepére tettek egy lapos követ, ahol a madarak megállhatnak, leszállhatnak.
• Megtöltötték vízzel. Távolabb leültek a fűbe, és várták az első vendégeket.
Balla Margit