Hogy milyen egy antik szupermen? Hát épp olyan, mint a szőke Akhilleusz. Földöntúli ereje van, mindenkinél gyorsabb a lába, bátrabb a szíve, nincs párja a görögök közt harci kedvben, de még szépségben is alig. Mindent elért, amit harcos elérhet, csak egyet nem: a földi boldogságot. Anyja Thétisz, a halhatatlan tengeristennő, apja halandó földi király, Péleusz volt.
Olívia vagyok, egy igazi könyvmoly. Az alexandriai könyvtárban élek, rengeteg könyvön (tekercsen) rágtam már át magam. És most itt ülök, ezen az olajfán jóllakottan és derűsen, hogy elmeséljem nektek öt görög hős és öt görög hősnő történetét. Kezdjük Akhilleusszal!
A gyermek
Akhilleusz a hangyákról elnevezett mürmidónok népéhez tartozott. Anyja, Thétisz a sarkánál fogva a Sztüx vizébe mártotta, hogy halhatatlanná tegye. Képzelhetitek, milyen hűvös egy alvilági folyó! Így lett Akhilleusz sebezhetetlen; láthatatlan védőpáncél fedte be a testét, kivéve a lábfején azt a részt, amit ma is Achilles-ínnak hívnak. Egy kentaur nevelte fel: nyers oroszlánhúson és medveagyvelőn hizlalta. Még nem volt tízéves, és puszta kézzel fojtott meg egy oroszlánt!
Az ifjú
Akhilleusz anyja egyszer fura jóslatot kapott: vagy hosszú, unalmas és dicstelen lesz a fia élete, vagy rövid, de a neve fennmarad örökké. Milyen anya az, aki nem a nyugodt, csendes, hosszú életet óhajtja a fia számára? Amikor kitört a legvéresebb görög háború, és a görög sereg Trója alá vonult, mindenáron meg akarta óvni fiát a harctól, ezért lányruhába öltöztette, és egy szigeten rejtette el. De a legfurfangosabb görög, Odüsszeusz és barátja kereskedőnek álcázta magát, és az áruja, a lányruhák meg ékszerek közé egy kardot rejtett el. Aztán váratlanul rátámadtak a lányokra. Akhilleusz pedig, hogy megvédje a sikoltozó, menekülő szüzeket, a kardhoz kapott. Ti mit tettetek volna? Akhilleuszból kiszabadult a férfi, és azután meg sem állt Trójáig!
Agamemnón seregében
Micsoda vár volt az! És milyen féltékeny volt Akhilleuszra Agamemnón, a görögök fővezére! Egy rabnő sorsán halálosan összevesztek. Szörnyű vetélkedésük vége az lett, hogy Agamemnón erőszakkal elragadta Briszéiszt, a rabnőt. Akhilleusz ezután bosszúból nem harcolt tovább a seregében. Nem veszek a kezembe fegyvert, míg bocsánatot nem kér! – mondta. Milyen rosszul állt ekkor a görögök szénája! Hiszen Zeusz, a főisten a trójaiakat támogatta a harcban. Agamemnón aztán persze ment könyörögni; ígérgette, hogy visszaadja Briszéiszt, sőt még két rabnőt is ad vele! Akhilleusz legjobb barátja, Patroklosz nem bírta tovább nézni a görög sereg sorozatos vereségét, és addig zaklatta Akhilleuszt, míg az megengedte neki, hogy felvegye a páncélját. A súlyos gerellyel persze Patroklosz nem igazán boldogult. A legnagyobb trójai hős, Hektór megölte őt, a pajzsot pedig elvette. Akhilleusz üvöltött dühében, mint egy oroszlán. Ez vért kíván!
A hős
Anyja új pajzsot kovácsoltatott Héphaisztosszal, a kovácsistennel, és Akhilleusz az első adandó alkalommal végzett Patroklosz gyilkosával. Holttestét harci szekeréhez kötötte, és háromszor kerülte meg vele Tróját. De érezte, hogy túllőtt a célon, ezért éjjel, amikor Hektór apja a sátrába osont, hogy kikérje fia tetemét, meghatódott, és kiadta neki. Így hát nemcsak az ellenségét győzte le Akhilleusz, hanem a saját haragját is.
Csehy Flóra rajza
A hős halála
Most elmesélem, hogy halt meg Akhilleusz. Amikor Trójába akart rontani, maga Apollón isten szólította fel Páriszt, hogy célozza meg Akhilleusz sarkát. Apollón úgy intézte, hogy Párisz nyila célt érjen. Akhilleusz úgy zuhant a földre, mesélik, mintha maga a nap esett volna le az égboltról. Rengett a föld és a trójai várfal is megrepedt. Rövid élete volt, de halálában örök lett: egy félisten, egy hérosz, akit tiszteltek és költők énekeltek meg, akit csak isteni segítséggel győzhettek le, s aki saját erejéből győzte le a saját rossz természetét.
Egy kis zöngeménnyel búcsúzom:
Hogyha görög hős lennék,
Akhilleusznak mennék!
Ékes, tarka pajzsom volna
kiáltanám: „Reszkess, Trója!
Rettegj, Hektór, egy perc alatt
nyers fasírttá aprítalak!”
A legközelebb Szép Heléna történetét mutatom be nektek!
Kislexikon
Alexandriai könyvtár – az ókori (a görög) világ leghatalmasabb könyvtára, mely az egyiptomi Alexandriában állt
Apollón – a fény, a jóslás, az íjászat és a művészetek istene, jelképe a lant, a babér, a hattyú
Hellász – Görögország görög neve
Héphaisztosz – a kovácsolás, a tűz sánta istene, jelképe az üllő, a láng és a kalapács
Hérosz – félisten, olyan személy, akinek valamelyik őse isten volt, vagy megistenült
Kentaur – deréktól felfelé ember, lefelé ló alakú természeti lények
Sztüx – az alvilág folyója, melyen át a holtak a túlvilágra hajóztak
Tekercs – az ókori könyveket tekercsekre írták, melyeket szétgöngyölve volt szokás olvasni
Thétisz – Néreusz tengeristen szépséges lánya, Akhilleusz anyja
Trója – város Kis-Ázsiában (ma Törökországban), melyet a görögök hosszú harcok után hódítottak meg
Zeusz – a görög vallás főistene, jelképe a villám, a sas és a tölgyfa
Hellász News – Villáminterjú Akhilleusszal, a rettenthetetlen harcossal
– Ki volt az Ön legfélelmetesebb ellenfele?
– Az egyik mindenképpen Hektór.
– Nőkkel is harcolt?
– Igen, az amazonok királynőjével, Pentheszileiával. Az amazonok félelmetesen kiképzett női harcosok. Hogy meg tudják feszíteni az íjukat, inkább levágják a mellüket. Egyszer Trója védelmére is érkezett egy ilyen női osztag a királynőjük vezetésével. Pentheszileia gyönyörű volt, amikor küzdött, szinte beleszerettem. Önmagam érzelmeivel is meg kellett küzdenem, amikor legyőztem őt.
– Könnyű annak, aki sebezhetetlen, akit megmártottak a Sztüx vizében!
– A sebezhetetlennek az istenek sebezhetetlen ellenfelet adnak. Küknosz, a tengeristen fia ilyen volt. A kardél kicsorbult rajta, a lövedék lepattant róla, mintha vasból lett volna a teste. Végül a pajzsomat szorítottam az arcára, és úgy fojtottam meg. De még ekkor sem pusztult el: hattyúvá változott és elrepült.
– És Hektór?
– Mint sas a nyúlra, úgy vetettem rá magam. Hősiesen küzdött, ahogy ember tud a félistennel. Háromszor futottuk körbe Tróját, miután élet-halál küzdelemben a dárdám átfúródott a testén.
Feladat
Tervezz magadnak egy pajzsot!
Csehy Zoltán-Polgár Anikó
Koncz Tímea rajzai