Most egy olyan görög hősről mesélek, aki úgy gondolta, az embernek az erőszak helyett inkább az eszét kellene használnia. A háborút megpróbálta elkerülni, s mikor ez nem sikerült, azon igyekezett, hogy minél hamarabb véget vessen az öldöklésnek, mert haza akart jutni a családjához. A sors úgy akarta, hogy az ő hazaútja tartott a legtovább.
Odüsszeusz királysága
Odüsszeusz hérosz volt, emberek is, istenek is voltak a rokonságában. Dédapja maga a leleményes Hermész isten. Ithaka szigetén állt a király palotája, itt uralkodott a feleségével, Pénelopéval. Királyságához néhány környező sziget is hozzátartozott. Innen indult hadba harcosaival, több hajóval Trója felé, hogy Agamemnón seregét erősítse.
A tíz évig húzódó háború
A trójai háború tíz évig tartott. A görögök letáboroztak a város közelében, sátraikban laktak télen-nyáron. Gondolhatjátok, milyen kellemetlen lehet zord időben, esőben, szélben a sátorban dideregni évek hosszú során át, s közben semmit sem tudni az otthon maradt családtagokról. Odüsszeusz látta, hogy a trójai városfal nagyon erős, csak csellel lehet lerombolni. Azt tanácsolta a görögöknek, tegyenek úgy, mintha megunták volna a hosszadalmas ostromot, s elhajóznának. A görögök megfogadták a tanácsát. Elhagyták Tróját, de nem hajóztak hazáig, hanem elrejtőztek egy közeli szigeten, s az éjszaka leple alatt visszaosontak.
A trójai faló
A trójaiak addig azt a hatalmas, fából készült lovat csodálták, amit Athéné segített megépíteni a görögöknek. A görög harcosok közül a legbátrabbak, köztük Odüsszeusz is, elbújtak a ló gyomrában. A trójaiak azt hitték, véget ért a háború ‒ bizony, már nekik is elegük volt belőle! ‒, s a görögök azért hagyták ott ezt a falovat, hogy hálát adjanak az isteneknek. A trójaiak, hogy az istenek hozzájuk is kegyesek legyenek, bevitték a lovat a városba. De ehhez le kell rombolniuk az egyik városkaput, mert a faló nem fért át rajta.
Trója pusztulása, hazaindulás
Odüsszeusz és társai éjszaka kibújtak a faló gyomrából, kinyitották a többi kaput is, beengedték társaikat, és lerombolták a várost. Szétosztották a zsákmányt, aztán elindultak hazafelé. Ki-ki a saját királyságába tartott. Ám az út során sokan viharba kerültek, volt, akiket otthon várt veszedelem. Odüsszeusznak még további tíz évig kellett bolyongania, mert Poszeidón, a tenger istene megharagudott rá.
Óriások, szörnyek, varázslónők
Szerencsére Athéné Odüsszeusz mellett állt; amikor a hős az eszére hallgatott, tulajdonképpen az ő tanácsait követte. Így sikerült legyőznie az útjába került szörnyeket, köztük egy küklopszot, aki bezárta őket a barlangjába. Odüsszeusz borral leitatta az egyszemű óriást, majd mikor az részegen elaludt, Odüsszeusz és társai egy égő fahasábbal kiszúrták a szemét. Azt kérdezitek, miért nem ölték meg ezt a veszedelmes szörnyet? Odüsszeusz okosabb volt, tudta, hogyha megölnék, nem lenne, aki elgörgesse a barlang szája elől a követ, s örökre bent rekednének. Odüsszeusz csellel győzött le több tengeri szörnyet és egy varázslónőt, Kirkét is.
Csehy Flóra rajza
A tengeri út vége
A hajósok nemcsak a víz, hanem a tűző nap és a szél erejével ‒ Aiolosszal, a szelek urával és Héliosszal, a napistennel ‒ is szembesültek. Sajnos Odüsszeusz társai mindkettőt megsértették. Egyszer, amikor már nagyon sokáig nem volt mit enniük, Odüsszeusz tiltása ellenére levágták és megsütötték a napisten teheneit. Ezzel mintha saját életük napjait fogyasztották volna el; a tengeren kellett elpusztulniuk, sosem térhettek haza. Egyedül Odüsszeusz maradt életben. Egy istennőnek, Kalüpszónak a szigetére került. Évekig itt raboskodott, míg végre hazajutott feleségéhez, Pénelopéhoz. Róla a következő részben mesélek majd.
Ezúttal is egy zöngeménnyel búcsúzom:
A falóban nemcsak ló van,
halált hordott a hasa,
Tróját felperzselte nyomban
a düh hősi parazsa.
Lelemény és fürge elme,
többre jut, mint tíz év harc,
mert a bölcsesség szerelme
nem lehet véres kudarc.
Legközelebb Pénelopéról mesélek majd.
Kislexikon
Agamemnón – mükénéi király, hadvezér, a trójai háborúban a görög sereg vezére
Hermész – az istenek követe, az úton levők védelmezője, az ékesszólás támogatója
Ithaka – sziget Görögország nyugati részén
Poszeidón – a tenger istene, jelképe a háromágú szigony
Trója – ókori város, romjai a mai Törökország területén találhatók
Hellász News – Villáminterjú a Kalüpszó szigetén raboskodó Odüsszeusszal
– Tengeri útja során találkozott a szirénekkel. Milyennek találta őket?
– Szépek, de félelmetesek. Én vagyok az egyetlen halandó, aki hallotta az éneküket, mégis életben maradt. A társaim viasszal tömték be a fülüket, engem pedig hozzá kötöztek az árbochoz, nehogy kiugorjak a hajóból. Bizony, nem volt könnyű, mert rendkívül csábított a hangjuk.
– Kalüpszó istennő nagyon kedves önhöz, még azt is megígérte, hogy halhatatlanná teszi. Nem szeretne inkább nála maradni?
– Nem, nagyon szeretném már viszontlátni a feleségemet és a fiamat. Nekem ők a halhatatlanságnál is többet jelentenek.
Feladat
Odüsszeusz és társai szörnyű veszélybe kerültek, amikor egy sziklaüregben lakó, hatfejű szörny, Szkülla és egy örvény között kellett elhajózniuk. Kharübdisz, az örvény, akkora volt, hogy egy egész hajót magába tudott szippantani. Odüsszeusz hiába rántotta ki a kardját, Szkülla mégis elragadta hat társát. Rajzold le, hogyan képzeled el ezt a vérengző szörnyet!
Csehy Zoltán-Polgár Anikó
Koncz Tímea rajzai