Most a görög mitológia egy másik ismert hajósáról, Iaszónról mesélek, aki Odüsszeuszhoz hasonlóan sok mesés tájat bejárt, sok csodás kalandot átélt.
A család
Iaszón egy igazi álruhás királyfi. Ha nagybátyja, Péliász nem csapja be álnokul, akkor ő örökölte volna Iólkoszban a királyi trónt. Szülei, nehogy trónbitorló nagybátyja az életére törjön, titokban egy kentaurhoz küldték a kisfiút. Kheirón, a kentaur mindenre megtanította őt, amire egy majdani hősnek szüksége lehet.
A nagy feladat
Nincs szuperhős elérhetetlennek tűnő feladatok, merész vállalások nélkül. Iaszónt is olyasmivel bízta meg a nagybátyja, aminek teljesítése lehetetlennek tűnt. Ha elhozod a messzi földön híres aranygyapjút, akkor átengedem neked a trónt – mondta álnokul a király, bízva benne, hogy unokaöccse úgyse mer majd útnak indulni, vagy ha nekivág is, biztosan elpusztul útközben.
Az aranygyapjú meséje
Mi is az a híres aranygyapjú, amiről egész Hellász beszél, s amit még senki se látott? Nephelé, a felhőistennő küldött egykor régen a mostohájuk elől menekülő gyermekei megmentésére egy aranygyapjas kost. A kos – lássatok csodát! – repülni is tudott. A gyerekek felültek a hátára, s az repült velük dombok és hegyek, vizek és tengerek felett. A kislány, Hellé nagyon szédült a magasban, elgyöngült, nem volt ereje kapaszkodni tovább. Lezuhant, bele a tengerbe. (Ezt később róla nevezték el Hellészpontosznak, Hellé tengerének.) Fivérével, Phrixosszal a Fekete-tenger partján ért földet a kos, Kolkhiszban, Aiétész király udvarában. A király feleségül adta egyik lányát a fiúhoz. A kost feláldozták Zeusznak, aranyos gyapját viszont örökre megőrizték.
Készülődés a nagy útra
Iaszón tudta, hogy az aranygyapjút nem lesz könnyű megszerezni, hiszen egy tűzokádó sárkány őrzi. Ráadásul nagyon messzi van, ismeretlen vizeken kell átkelni hozzá. Szilárd hajóra, válogatott legénységre lesz szükség. S mivel Kolkhisz nem görög, hanem barbár föld, varázslatoktól is tartani kell, s ezek kivédéséhez isteni segítségre lesz szükség.
Csehy Flóra rajza
Az Argó hajó
Athéné istennő sietett Iaszón segítségére. Az ő útmutatásával épült meg az Argó, az akkori világ leggyorsabb hajója. A hajó meg is tudott szólalni, tanácsokat tudott adni a hajósoknak. Iaszón lett a kapitánya, s a leghíresebb görög vitézek szegődtek társául. Őket is vonzotta a kihívás és a kaland.
Az aranygyapjú megszerzése
Kokhiszban a király lánya, Médeia beleszeretett a csinos Iaszónba. Az ő segítségével sikerült Iaszónnak legyőznie a sárkány. A királylánytól varázserejű kenőcsöt kapott, azzal kente be a testét és a fegyvereit, így sebezhetetlen lett, a fegyverei pedig törhetetlenek. Sok megpróbáltatáson verekedte át magát ezután Iaszón; érclábú bikákat kellett járomba fognia, sárkányfogakat elvetnie, óriás harcosokat legyőznie. De hiába teljesített minden feladatot, Aiétész király nem tartotta be a szavát. Ekkor Médeia javaslatára elaltatták a sárkányt, ellopták az aranygyapjút, és elhajóztak.
Mesés kalandok, dicstelen vég
A hazaúton ők is elhajóztak a Szirének szigete mellett, mint Odüsszeusz, akiről korábban már szóltam. Nekik azonban nem kellett sem viasszal betömniük a fülüket, sem az árbochoz hozzáköttetniük magukat. Mivel az Argó hajósai között volt Orpheusz, a dalnok, Iaszón és társai az ő dalára és zenéjére figyelve tudomást se vettek a varázserejű, halált hozó Szirénekről. Kréta szigetén legyőztek egy ércóriást: kihúztak belőle egy bronzszöget, s az óriás élettelenül zuhant a földre. A sok kaland, a mesés tájak után hazaérve azonban Iaszón otthon sem a királyságot, sem a boldogságot nem találta meg. Szomorúan üldögélt az Argó hajó roncsai mellett, dicső ifjúságára emlékezve. Így is halt meg, az egyik hajógerenda ütötte agyon.
A hajóról szóló versikével búcsúzom:
Sós habban szárnyon jár,
nem retten mélységtől, mélységtől nem retten,
hősökkel megtelten
örökös kalandvágy hajtja a tengerben.
Egy úszó palota,
fenyő test, tölgyfa orr, tölgyfa orr, fenyő test,
kockából kirakni
nincsen sok esélyed: inkább ne erőltesd!
Legközelebb Iphigeneiáról mesélek majd.
Kislexikon
Hellészpontosz – tengerszoros Európa és Ázsia között, az Égei-tengert köti össze a Márvány-tengerrel
Kentaur – félig ember, félig ló testű mitológiai lény
Nimfák – a természetben (a fákban vagy a vizekben) élő mitológiai nőalakok, a tündérekre hasonlítanak
Szirének – félig nő, félig madár alakú mitológiai lények, énekükkel csábították el a hajósokat, majd megölték őket
Hellász News – Villáminterjú a csalódott Iaszónnal
– Úgy hírlik, önnek nem sikerült megtalálnia a családi boldogságot. Elárulná, miért futott zátonyra a Médeiával kötött házassága?
– Igaz, ami igaz, nagyon megbántam, hogy görög létemre egy barbár nővel kötöttem össze az életemet. Médeia ráadásul veszélyes varázslónő, s ha nem jön be a számítása, kegyetlenül bosszút áll. A részletekről nem szeretnék beszélni, hiszen nagyon rosszul esik visszaemlékeznem ezekre az évekre.
– Igaz, hogy Ön miután nagybátyja az aranygyapjú megszerzése ellenére sem adta át a önnek trónt, Korinthoszban is próbálkozott a királyság?
– Igen. Mivel királyi családból származom, úgy gondolom, jogos volt a trónkövetelésem. S miután otthon mégsem jártam sikerrel, Korinthoszból viszont kaptam egy ajánlatot, nem akartam nemet mondani rá. Hogy végül mégsem lettem Korinthoszban király, az is a barbár Médeia mesterkedéseinek köszönhető.
Feladat
Az Argó hajósait a görögök argonautáknak nevezték. A hajó fenyőfából készült, kivéve az orrát, melyet Zeusz dodónai jóshelyének egyik szent tölgyfájából faragtak ki. A hajóorr ezért beszélni is tudott, és meg tudta jósolni a jövőt. Rajzold le, milyennek képzeled az argonauták hajóját!
Csehy Zoltán-Polgár Anikó
Koncz Tímea rajzai