Karácsonyfának fenyőt szoktunk választani, mert a meleg szobában sem hullajtja le a leveleit, szép zöld marad az ünnep végéig. De tudtátok, hogy gyönyörű fenyőerdők csak az északi féltekén, a hidegebb és csapadékosabb tájakon vannak? Az utóbbi időben, a Föld felmelegedésével pedig sokfelé itt is veszélybe kerültek. Pusztulnak a fák, sok tájból hamarosan teljesen eltűnnek a fenyvesek.
Az örökzöld fenyők a hűvösebb tájak erdőalkotó fái. Tűlevelük a téli hideget, de a hosszú szárazságot is sokkal jobban elviseli, mint a lombhullatók. Igaz, lassabban nőnek, mint a lombhullatók, ezért is tudták azok kiszorítani a fenyőket a meleg trópusi és szubtrópusi vidékekről. A nagy hegységek fenyvesei nagy oxigéntermelők. Télen, amikor hó borítja a hatalmas fák ágait, mintha tündérmesében járnánk. S milyen jó nagyokat szippantani a friss levegőből!
A fő baj a meleg és a szárazság
A meleget nem szeretik a fenyők. Ha nagyobb vagy hosszan tart a nyári forróság, ráadásul kevés eső esik, a fák legyöngülnek, és már nem tudnak ellenállni a kártevő rovaroknak és a gombabetegségeknek. A lucfenyő például − amely karácsonyfaként is a legkedveltebb volt korábban, mert nemcsak szép, hanem illatos is − a hegyvidékek fája, ahol bőséges a csapadék, és nyáron sincs melegebb 25 foknál. Mostanában viszont az alacsonyabban fekvő helyeken egyre több a forró nyári nap, tartós a szárazság, a lucfenyők megbetegszenek s elpusztulnak. Csoportjaik csak a hegyvidékek magasabban fekvő részein maradnak meg.
A szélviharok és az árvizek kártételei
Óriási károkat okoznak a fenyvesekben a szélviharok és az árvizek. Ilyenek persze máskor is voltak, de a szakemberek véleménye szerint az utóbbi évtizedekben sokkal pusztítóbbak, mert hirtelen és nagyobb erővel törnek rá az erdőre. A Magas Tátrán 2004 novemberében pl. egy szélvihar addig soha nem látott erővel söpört végig, és a legerősebb fenyőt is úgy kettétörte, mint egy gyufaszálat. Vagy 100 négyzetkilométernyi területen teljesen letarolta az erdőt. A Magas Tátra hosszú évtizedek alatt sem lesz képes kiheverni ezt a pusztítást. A kiszáradt erdő pedig már nem képes felfogni a csapadékot. Az eső hirtelen lezúdul a hegyoldalakon és árvizet okoz, ami újabb fák kidőlésével jár.
A fenyőszú pusztítása
A legyöngült fenyő, főleg a luc legnagyobb kártevője az utóbbi évtizedekben a fenyőszú. Ez az apró, rizsszemnél nem nagyobb rovar szétrágja a fa törzsét. Észak-Amerikában óriási fenyvesek pusztultak el sok millió hektáron a túlszaporodott rovarok rágása nyomán, de megfertőződtek az erdők és pusztulnak a fák egész Európában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is. Korábban a lucfenyők a gyantájukkal védekeztek a fenyőszú ellen, de a szárazság miatt újabban nem tudnak elég gyantát termelni, és a rovarok lassan szétrágják őket.
Tudtad?
Az erdőtüzeket gyakran az emberek gondatlansága okozza, igaz, a szárazságtól szenvedő erdő sokkal könnyebben lángra lobban.