Természetkalendárium
Ez már az igazi tavasz! A fák teljes levéldíszben, madárdaltól hangos az erdő. A legelőn, réten, erdők aljában ezer meg ezer virág. Némelyik nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem arra is alkalmas, hogy gyógyítsunk vele.
Áprilisban erdőn-mezőn nagy a nyüzsgés, a sürgés-forgás. Végre vége a téli henyélésnek. A fák rügyet bontanak, virágoznak. Felébrednek álmukból a lepkék, s a méhek is elindulnak, hogy felkutassák az első viráglegelőket. Lassan mind megérkeznek a költöző madarak, s néhány napos pihenő után náluk is elkezdődik a lázas munka: a fészeképítés.
A levegő még hűvös, de már érezni benne a tavasz illatát. Az erdő árnyékosabb részeit gyakran még hó borítja, a foszladozó takaró alól azonban már kikandikálnak az első tavaszi virágok.
Februárban, amikor még híre-hamva sincs a tavasznak, az erdőt járva jellegzetes hangra lehetsz figyelmes. Szinte zeng az erdő a kopogástól. Harkályok kopácsolnak ilyenkor, és közben fel-alá futkároznak a fákon.
Karácsony után az emberen furcsa fáradtság vesz erőt. Ilyenkor valahogy sokkal kellemesebbnek tűnik a szoba melege. Ha azonban rászánod magad és felkerekedsz, nagyon érdekes dolgokat láthatsz a természetben ilyenkor is.
A téli természetnél nincs csodálatosabb a világon. Az erdő ilyenkor furcsa álomba merül, alszanak a fák és a bokrok, szinte hallani a hortyogásukat. Alszanak az erdő lakói is, néhányan egészen tavaszig. Mások időnként felébrednek, hogy harapjanak valamit.
Novemberben ködösre, hűvösre fordul az idő. A nap legtöbbször csak néhány órára bukkan elő a felhők mögül. A fák kopaszok, és a költöző madarak is mind rég útra keltek. Vannak azonban olyan madarak is, amelyek nem költöznek sehova, télre is nálunk maradnak, de olyanok is, amelyek épp hogy hozzánk jönnek telelni. Néhányukról ugyanakkor nem tudjuk eldönteni, hogy nálunk csak vendégeskednek-e, vagy a hosszú út helyett inkább itthon telelnek. Most ezekről lesz szó.
Ebben a hónapban a természet már készülődik a téli pihenőre. A fák levelei elvesztik üde, zöld színüket és lepotyognak az ágakról. Az erdő talaján puha avarszőnyeg keletkezik a lehullott falevélből. Jó ilyenkor az erdőt járni! Sok érdekeset fedezhetünk fel a változó természetről.
Augusztus végén, szeptember elején, ahogy az idő egyre hidegebbre fordul, fecskék százai telepednek a háztetőkre, villanydrótokra. Ott ülnek órákon át. Zsinatolnak – mondják az öregemberek. Hosszú vándorút áll előttük. Több ezer kilométert repülnek majd, hogy a hideg és a táplálékhiány elől melegebb tájakra, Afrikába vonuljanak.
Az utolsó napokban még jó nagyokat ettek. Energiát gyűjtöttek. Aztán elindultak a hosszú útra. Akkor február közepe volt. Körülbelül március közepére kell megérkezniük. Most vajon merre járhatnak, ha Afrika déli részéből indultak? Vajon már átrepültek a Szahara sivatag fölött? Nézd meg a térképen!
13. oldal / 14