Zs. Nagy Lajos: Minek esik ez az eső

 

Minek esik ez az eső

zizegve és zuhogva,

mintha fent a háztetőkön

bagolydarázs huhogna,

 

vagy mintha a dongómadár

döngicsélne, dönögne,

vagy egy sereg bohócmanó

bukfencezne, pörögne?

 

A macskánk is ázik-fázik,

nyavúkol és nyivákol,

olyan sima lett a szőre,

mint a hajam a múltkor,

 

amikor a borbély kislány

megnyírta és megmosta,

azt akarva, hogy a legszebb

én legyek itt, Zabosba!

 

Minek esik ez az eső

éppen ide, Zabosra,

hiszen nyugodtan eshetne

Kalondára, Kaposra,

 

Kecskemétre, Korponára,

Dobócára, Dallasra...

Miért zuhog éppen itt a

fejemen a kalapra,

 

a kalapom tetején meg

éppen belé a lyukba?

Ha a fejem lyukas volna,

oda is becsurogna!

 

Essen Pesten, Debrecenben,

Kóváron vagy Pekingben!

Miért nem sétálhatok én

fehér trikóban, ingben,

 

a vállamon két nagy sereg

fütyörésző madárral?

Ha így lenne, nem cserélnék

füttyös Hacki Tamással!

 

Gál Sándor: Esik eső, csepereg

 

Eső esik, csepereg,

Ázik a fák lombja,

Ázik a tó tükre is

Meg a hegyek orma.

 

Kalapom is megázott,

Karimája fénylik,

Esik eső, csepereg

Reggeltől estélig.

 

M. Csepécz Szilvia: Lipót, a pocsolyaegér

 

Napocska,

fésülködj tovább!

Hajadból a felhőszalagot,

a régit

engedd le ide a térre,

hadd legyen ünnepe Lipótnak,

ennyicskét megtehetsz érte!

 

Lipót, a pocsolyaegér

fürödni, jaj, nagyon vágyik!

Furcsa kis kobold szegény:

akkor lesz friss, ha elázik!

 

                                

 

Z. Németh István: Kecskemekk!

 

Kecske mekk!

Kecske mekk!

A szakállad

oly remek!

Mikor mekegsz,

megremeg.

Nem borotvál-

kozol meg?

 

Kecske mekk!

Kecske mekk!

Nézd, az eső

csepereg!

Az esőnek

cseppje meg

szakálladon

lepereg...

 

Szemereg,

csepereg,

a kecske meg

didereg.

Így mekeg:

Emberek!

Mekk-

fázom,

segítsetek!

 

Balázsy Géza rajzai