Milyen volt az élet a királyi udvarban azokban a régi századokban , amikor a honfoglaló Árpád fejedelem utódai, az Árpád-házi királyok, Szent István, András, László, Kálmán vagy Béla király uralkodott Magyarországon? Mit ettek, mit ittak, hogyan öltözködtek, hol laktak a magyar királyok? Sok érdekeset elbeszélnek minderről a régi krónikák, oklevelek, az régészeti ásatások leletei, de akár az emlékezet által fennmaradt mondák, történetek is.

 

Nagy pusztítást vittek végbe a tatárok, amikor IV. Béla király idejében betörtek Magyarországra. A király ugyan megkísérelte föltartóztatni a hatalmas sereget, de a Sajó folyó melletti Muhinál borzalmas vereséget szenvedett. Ő maga is alig tudott megmenekülni. Egészen a tengerig, Dalmáciába futott üldözői elől a feleségével.

 

Azokban a régi időkben, amikor Árpád fejedelem utódai, az Árpád-házi királyok uralkodtak Magyarországon, nők még nem kerülhettek a trónra. Nőre nem bízták az ország vezetését, ez a jog egyedül a férfiakat illette meg.

 

Nagy formátumú uralkodó volt III. Béla, de a trónra jutása nem ment könnyen. Sokan ellenezték. Attól tartottak, hogy vele idegenek jutnak hatalomhoz az országban, hiszen ő maga idegen országban nevelkedett. A bölcs Könyves Kálmán országlását követő időkben azonban mégis ő lett a legjobb királya Magyarországnak.

 

László királynak nem volt fiúgyermeke, ezért unokaöccseit, Géza király két fiát vette maga mellé, Kálmánt és Álmost. Az idősebbik fiút, Kálmánt papnak szánta s gondosan neveltette. Kálmán folyvást olvasott, tanult. A fiatalabbik, Álmos a vadászatban, kalandozásban jeleskedett. Daliás termetű, harcias férfi volt, s abban bízott, hogy őt választják királlyá. Mégis Kálmán lett a király, és csakhamar bebizonyította, hogy trónra termett. Esze és nagy műveltsége miatt a nép el is nevezte őt Könyves Kálmánnak.

 

László király roppant szigorú, de igazságos uralkodó volt. Kemény kézzel tett rendet a korábbi években szétzilállódott országban. Új törvényeket hozott. A törvények szerint kegyetlenül megbüntettek mindenkit, aki nem tartotta tiszteletben más tulajdonát. Mégis igen tisztelték őt az alattvalók.

 

Sok legenda maradt fenn László királyról. De a leghíresebb köztük talán az, amikor László megmentett egy elrabolt magyar lányt a kunoktól. Ekkor még nem is volt király, hanem csak herceg.  A történetet azokban a régi időkben országszerte ismerték. Mondák, hősi énekek születtek róla, sokfelé templomok falán is megfestették a herceg viadalának jeleneteit a kun vitézzel. A képek az ódon templomokban azóta is regélnek, minden látogatónak, aki érti a nyelvüket, elbeszélik a híres esetet.

 

Amikor István király megtudta, hogy ellenségei Vazult gyalázatosan megcsonkították, magához hívatta annak három fiát, András, Béla és Levente herceget. Azt tanácsolta nekik, hogy amilyen gyorsan csak tudnak, meneküljenek el az országból, mert az ő életük is veszélyben forog. 

 

Bölcs és igazságos uralkodóként ismerte meg a világ a magyarok első királyát, Istvánt. Fáradságos, nehéz munkával kormányozta országát, térítgette népét a pogányról a keresztény hitre. Tudós könyveket tanulmányozott közben, hogy ítéleteiben igazságos legyen.

 

A nagy uralkodókról, a jó királyokról sok legenda szól. Tetteiket krónikások jegyezték le, vitézségüket dalnokok énekelték meg, és számtalan történetet őriz róluk az emlékezet.