Barangoló
A hegyeket hátrahagyva jó búza- és szőlőtermő vidéken kacskaringózik tovább a Garam folyó, majd Párkánynál beleszalad a Dunába. Útját ligeterdők, fűzesek kísérik. Itt, a szelíd Garam partján táborozott egykor a nagy római császár és rettenthetetlen hadvezér, Marcus Aurelius. A csaták szünetében itt írta csöndes magányban a naplóját.
Kastélyokat, kúriákat, erődítményszerű falakkal megerősített ódon templomokat bőven talál, de még romos várakra is akadhat az, aki Tornalja és Pelsőc környékén túrázik. Erdős vidék, sík táj egymást váltogatja errefelé. Biciklis kiránduláshoz kiváló hely.
Virágvasárnap villőzni mifelénk ma már csak a Zoboralján lehet. A kiszét is csak itt dobják a vízbe a falu végén a lányok. A szalmabábuval együtt kiviszik a telet, a betegségeket. Aztán pántlikával, kifújt tojásokkal feldíszítenek egy zöld ágat, és énekelve körbejárják a falut. Behozzák a tavaszt. Így készülnek a szép húsvétra.
Folyók, vízjárások által szabdalt vidéken barangolunk, a Bodrog folyó mellett. Nedves rét, füvet bőven termő kaszáló, legelő, de lápos-mocsaras hely is akad errefelé bőven. Itt-ott a vizek által összehordott folyóhátak, homokbuckasorok emelkednek ki hegynyi dombokként a tájból. Gulyának, ménesnek, legelésző juhnyájnak, pásztornak, halásznak, pákásznak, szőlősgazdának egyformán kiváló hely.
Alacsony hegyek lábánál járunk, az Ipoly folyó völgyében ‒ palócok földjén. A lankás oldalakon egykor nagy juhnyájak legeltek, a sziklaormokon várak emelkedtek. Sok jeles személyiség szülőhelye ez a vidék. Ma turisták kedvelt kirándulóhelye.
Lapályos, sík ez a táj. Messzire ellátni, különösen ilyenkor, télvíz idején, amikor kopár a határ, lombtalanok a fák. A Mátyusföld szélén nézelődünk. Ott, ahol sok apró patak, kanális, ér szalad délnek, hogy a Nyitra, a Zsitva, a Vág folyóval egyesüljön, aztán Komáromtól együtt siessenek tovább a Dunával.
A kedves, kacskaringós Ipoly folyó mentén barangolunk. A folyóvölgyet északról is, délről is hegyek határolják. A táj szépségének és értékeinek megőrzése fontos az itt élő emberek számára. De nemcsak nekik, valamennyiünknek. A vidék része az Európai Unió védett területei rendszerének, a Natura 2000-nek. Értékes és veszélyeztetett növény- és állatfajaira különösen vigyáznak a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.
Dimbes-dombos ez a táj. Errefelé bányászták egykor a legjobb agyagot. Olyan cserépedényt készítettek belőle az itteni fazekasok, amelynek nem volt párja az országban. A legjobban állta a forróságot a tűzhelyen.
Nem is olyan kicsi ez a folyó, csak a Nagy- vagy Öreg-Dunához képest az. A Duna-ágak között mindenesetre ez a legnagyobb és a leghosszabb. 135 kilométer hosszan folyik Pozsonytól egészen Komáromig. Északról határolja a Csallóközt, Európa legnagyobb folyami szigetét.
Manóval ezen az őszön is útnak indulunk. Gyönyörű tájakon barangolunk, sok emberrel találkozunk, sok érdekeset hallunk majd. Gyere te is velünk! Szeptemberben merre is vennénk az irányt másfelé, mint szőlőtermő tájra, borvidékre. Hiszen ősz elején érik a szőlő és kezdődik a szüret.
7. oldal / 11